Közlemények
Hulladékudvar nyitvatartása - 2013. október 17. csütörtök, 13:15
Szarajevótól Trianonig- Előadás - 2014. március 17. hétfő, 06:43
Útszakasz teljes lezárásra kerül! - 2014. március 14. péntek, 13:09
Álláspályázat - 2014. február 07. péntek, 10:22
FELHÍVÁS ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKEK MENTÉSÉRE - 2014. január 26. vasárnap, 18:22
 

Legújabb híreink

Nyúl község képekben

Rendezvényeink

  Velünk kapcsolatban

Nyúl Község település - Nyúl Község Információs Weboldala
Településről

Településről (5)

csütörtök, júl. 19 2012

NYÚL KÖZSÉG ÉVSZÁMOKBA SÜRÍTETT TÖRTÉNELME

(Összeállította: Szűcs Mihály)

1. A honfoglalás előtti időszak

     Illírek I.e. 1400 évvel éltek itt, majd római uralom alá kerültek.

     Kelták (Nyúlon és Nagybarátfaluban kelta sírokat tártak fel.)

                  római uralom alá kerültek, az Arrabona név tőlük ered

     Rómaiak idején (i.sz. 450-ig) Trajánusz őrhellyé alakítja Győrt, a környék ezt szolgálja.

                    (A Faluhelyen római tárgyak és cserepek kerültek elő.)

   Avarok (i.sz.377) a rómaiak után jöttek a népvándorlással.

                   Gyűrű alakú sáncaik után kapta Győr a nevét

     Frankok: 791-ben Nagy Károly maga vezette csapatai Arrabona és Sabaria

                  (Pannonhalma) között verték szét az avarokat.

                   A győzelem emlékére Nagy Károly Pannonhalmánál kápolnát emeltetett.

     Morvák kebelezték be a területet Szvatopluk alatt

2. A honfoglalás utáni időszak

   903 Árpád seregei a bánhidai ütközet után (903) érnek ide. Őseink a még meglevő római

           hadiúton jöttek és legyőzték az avarok maradékait, illetve a morvákat.

            (Öreghegyen 1912-ben honfoglaló magyar sírt találnak.)

   907-ben Árpád Győr vidékét is szállásterületéhez csatolta (Kismegyer)

   996-ban Géza kezdte meg Pannonhalma alapítását, amelyet István király a lázadó

           Koppány legyőzése után fejezett be. Mivel első királyunk néhány évvel később

             Győrben várispánságot alapított, így e 2 vár biztonságos közelségében korán

           megindult a magyarság letelepedése    

   1037 Villa Nuul néven szerepel településünk Szt. István bakonybéli alapítólevelében

   1043,1044,1051. III. Henrik betörései vidékünket is sújtják.

   1047. a pogány Vata feldúlja Pannonhalmát és környékét.

   1060. I. András és Béla csatározásai a környéken.

   1075. Salamon besenyőket üldözve átvonul vidékünkön.

   1086 Nulu győri várföld Szt. László alatt, lakói várszolgák

image002   image004

1096-1147 keresztes hadak átvonulásai, fosztogatásai (Godeschalk emberei 1096-ban,

               később Bouillon Gottfrid hadai, majd II. Konrád és VII. Lajos serege)

   1200-as években Nyúl a győri vár földjéhez tartozik, szőlőművelők lakják.

   1237-1240 Albeus összeírása szerint

            Nul földjének harmada tartozott a Pannonhalmi Apátsághoz, leírja, hogy

             az apátságnak volt 800 szőlőművese, kik „igazi szolgái az egyháznak”

            Nyúlon volt összesen 10 ház 60 lakóval valószínűleg a síkságon és

                                               30 ház 180 lakóval valószínűleg a hegyben

   1242 tatárdúlás (Batu kán Pannonhalmát nem tudta bevenni, így a környék falvain töltötte

             ki bosszúját. Az öldöklések elől a lakosság az erdőkbe menekült.)

             A tatárjárás után a bakonybéli apátság várat építtet.

   1252-ben az akkor alapított Turóczy Premontrei Prépostságnak is ad IV. Béla nyúli földet.

1252-ben Nwl néven említik

1271-72 cseh betörések (II. Ottokár három ízben tört rá a tatárok által már amúgy is feldúlt

           Győr környékére)

1291-ben királyi vincellérekről írnak Nyúlon.

1353-ban neve Warasnyúl

1359-es oklevél szerint is a Pannonhalmi Apátságnak szőlőbirtokai vannak Nyúlon,

         ebből tizedet fizetnek.

1366. Az írások először adnak hírt helyi plébánosról.

1367-ben Nyulfyl néven írják.

1378-ban Nagy Lajos a városlődi karthauzi szerzeteseknek ad földet a faluban, szőlőt a

         hegyben.

1404-ben épült Győrben a Székesegyházban a Szent László kápolna (Hédervári János

         püspöksége alatt) A nyúli hegyek szőlőbirtoka szolgált a kápolna fenntartására.

1415-ben a pannonhalmi monostor új szőlőket telepített Nyúlhegyben.

1455-ös oklevél említi a Zutor (Csutor) nevű részt, amely a káptalané.

1490 osztrák betörés (Miksa pusztításainak Pannonhalma környéke esett áldozatául)

1524-ben Nyúlfaluban említik a Rétrejáró dűlő nevét.

1526. aug.29. Mohácsnál elesik Paksi Balázs püspök, a falu földesura és katonái.

1529 Szuleimán 2. támadása (Győr és Pannonhalma elesik),

         a felégetett győri vár újjáépítésénél nyúli jobbágyok is dolgoznak.

1532. Szuleimán 3. támadása során Panonnhalma sikeresen védekezik, de a környező

         falvakat nemcsak a törökök, de a Győrt védő zsoldosok is kifosztják.

1543. A megye K-i része török közigazgatás alá került (Fehérvári szandzsákság), így

       lakóinak kétfelé kellett adóznia.

1543,1549,1566,1641,1684 török dúlások évei, ezért 1606 után pusztai járásként említik.

1567-ben összeírás jelent meg a győri káptalan birtokairól, melyben többször szerepel a

       Gerha (Gyrga) és a Szurdok neve. A XVI. században olvashatunk a Gerha hegyi

       szőlőről, de azt is leírták, hogy a hegyen levő föld a török idők alatt 20 évig nem volt

       megművelve.

1593-ban szénakaszálási pereskedéssel fordultak a győri püspökhöz a nyúliak.

       Egy másik per kapcsán említik az Incső nevét, mint szőlőt.

1594. szept. 29-én elesik Győr, így Nyúl is török kézre kerül.

       Nagynyúl török birtokosa Ali Csausz volt, halála után veje Izlan örökölte.

       Kisnyúl török ura Hadai Sahan kegyetlen volt, ezért lakói elköltöztek.

       Káptalannyúl török ura egy Budán élő emberséges török katona volt, halála után

       hétszer változott a török földesúr személye, ugyanígy Nyúlhegyben is.

       A török alatt elpusztul a templom, csökken a lakosság.

1598 . március 29-én Győr felszabadul

1605 Bocskai István hadainak átvonulását felszabadítóként üdvözlik a helybeliek.

1609-ben nyúli jobbágyok dézsma fejében szántják fel a pusztává vált kismegyeri határt,

         de itt említik Kis,-Nagy- és Káptalannyúl nevét is.

1619-es portai összeírás szerint

  • Nagynyúlon        50,
  • Kis-Nyúlon          40,
  • Káptalan-Nyúlon 50 lélek él.

1621 Bethlen Gábor hadainak átvonulását a protestánsok is üdvözlik.

1635-ben Kis-Nyúlon lefejeznek egy asszonyt a törökök.

         A török kivonulás után a főapátság kedvezményeket ad a dézsma alól.

1636. A Nyúl és Écs közötti Petkevár utosó említése.

1649. Tobruk Ibrahim elvitte a nagynyúli Fatár jánost Székesfehérvárra és csak 12 ft bírságért

         engedte szabadon.

1653-as egyházi összeírásban szerepel a gerhai szőlő neve, meg Tüzestelek és a Palotai rét is.

1673-ban Szabó Ádámot említik, mint a veszprémi püspök nagynyúli jobbágyát

1683 az utolsó török támadás során a Bécs felé vonuló sereg fosztogatta az itteni falvakat.

1686 és 1701 Mária karján gyermekével szobor

         A Szurdik bejáratánál, egy útkereszteződésben elhelyezett szobor,

         mely hetven centiméteres talapzaton és egy két méteres korinthoszi oszlop tetején áll.

         Az alapzaton az1686-os és1701-es évszám olvasható, valamint egy címer és egy

         „BM” monogram. Valószínűleg a szobrotBubnich Mátyásgyőri kanonok állíttatta

         a törökök kiűzése emlékére.

1698-ban a település lélekszáma: Kis-Nagy és Káptalannyúl lakóiból 305 katolikus

  •   68 evangélikus
  •   58 református

         Ekkor épül újjá a templom is, de plébános nincs, csak iskolamester.

1700-as évek elején az apátságnak a Gerhán volt szőlője (91 ároknyi)

1710 A Szent Donát-kápolnátSzent Donátpüspökről nevezték el, aki római

         kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje. Az épület szentély része1710-ből

         való, melyet1830-ban bővítettek kápolnává és1901-ben látták el harangtoronnyal.

1704-ben a vesztes koroncói csata után rác és német seregek rabolták ki a falut,

         mert a kurucok mellé állt a lakosság (Heister kegyetlenkedései). A nyúliak nem  

         voltak hajlandók a győri labanvcár megerősítésénél a robotot elvégezni.

1705 Vak Bottyán elfoglalja Pannonhalmát

1715-ben a Sokoróvidéken 10 838 kapás szőlő van (1 kapás=94 négyszögöl)

         vagyis 366,75 hektár, azaz 3,66 km2,

         ebből Nyúl területén 1591 kapás = 53,83 hektár, vagyis 0,538 km2,

      ezen 663 akó bor termett, azaz 33680 liter, vagyis 336,8 hektoliter

1718 óta van Nyúlon kereszteltek anyakönyve.

1719-ben már van iskolamester.

1739 pestisjárvány pusztított.

1743-ban Győr szabad királyi városi rangot kap Mária Teréziától.

         Egyébként Mária Terézia adta oda a veszprémi püspökség nyúli birtokrészeit az

         újonnan alakuló szombathelyi egyházmegye papnevelő intézetének.

1763. június 27. földrengés pusztított.

1774-78 a barokk templom építése

       Az É-D irányba tájolt 35 m magas tornyú épület 1774-78 között épült.

       Terveit (valószínűleg Fellner Jakab típusterve alapján) Fritsch A. Ferenc magyaróvári                

       építőmester készítette, ő volt a kivitelező is. Az építéshez a pénzt a királyi udvari

       kamara biztosította. A felszentelésre Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt

       küldte el, aki az új templom számára magával hozta a királynő ajándékait: Krisztus

       keresztjének egy darabját ereklyetartóba zárva, (amit a császárnő XIII. Kelemen pápától

       kapott 1763-ban) és egy 1750-ből való szép kelyhet.

1785-86 a templom képeinek és freskóinak elkészítése

       Szily János szombathelyi püspök (a templom akkori kegyura) kérte fel Dorfmeister

       Istvánt, korának 2. leghíresebb hazai festőjét, a templom képeinek elkészítésére.

       Az oltárképek 1785 telén, a mintegy 200 m2-nyi felületet kitevő freskók pedig 1786

       áprilisától június elejéig készültek el. A főoltárt, a szószéket és a padozatot is

       Dorfmeister tervezte. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb

       személyeinek ábrázolásával a Mindenszentek „bemutatására” vállalkozik, a mellékoltár

       képe pedig Krisztust ábrázolja a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első

       vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása

       látható. A sekrestye felőli oldalon Loyolai Szent Ignác, a vele szembeni oldalon pedig

       Szent Norbert diadalának 5,5x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot.

1792-ben a lakosok 40%-a jobbágy, 60%-a szőlőbirtokos.

1809. június 14-én volt a kismegyeri csata.

       Akkor 1974 katolikus, és 24 evangélikus élt Nyúlon, azaz 1998 fő.

       Több mint 100 grazi osztrák katonát tartanak fogságban a franciák nyúli pincékben,

       kivégzésüket sikerül elhalasztatni, majd Franciaországba kerültek fogságba, egy év

       múlva szabadultak.

1831-ben megyeszerte kolerajárvány pusztított.

1848. október 21-én Kossuth Győrben toborzó beszédet mondott.

       Mednyánszki Sándor népfölkelő vezér Győr környékén toborzott és a Bakonyból    

       kirontva támadta császári seregeket.

       A szabadságharcosok közt voltak nyúli katonák is, Nyúlon is megalakult az Őrsereg,  

       akik kiegyenesített kaszákkal harcoltak. Patai György és Németh András kitüntetést is

       kapott és élete végéig 5 korona havipénzt.

  •  Kisnyúlhegyből     9-en,
  •  Kinyúlról                 5-en,
  •  Nagynyúlhegyből 12-en léptek be az őrseregbe.

image006  image008  image010

Jellacic seregének átvonulását a lakosság a hegyből nézte végig.

1851-ben

  •  Káptalannyúlnak   289 (280 katolikus és 9 zsidó)
  •  Nagynyúlnak és Nagynyúlhegynek 1416 (1410 katolikus és 6 evangélikus)
  •  Kisnyúlnak és Kisnyúlhegynek        749 (743 katolikus és 6 zsidó lakója volt,

 összesen tehát  2454-en éltek Nyúlon

1854-ben Szűts András kőkeresztet állíttatott a falu végére, mert akkor még itt végződött

       Nagynyúl falu. Később a keresztet két ízben is felújították. Először Józsa Márton és neje    

       Szűts Magdolna 1910-ben, aztán 2000-ben özvegy Kovácsics Gézáné.

       E keresztet a szocializmus idején tették félre, hogy vörös csillagnak helyet adjon….

       Később a márványkereszt került a vörös csillag helyére.

1856. okt. 20-án a nyúliak szőlőiket 38 000 pengőforintért örökváltság keretében  

     megvették. (20 év alatt kellett törleszteni)

1860-70 között                             303,8 hektár Nyúl szőlője

             1920-30 között már csak 146 hektár,

             2001-ben                         170 hektár

             2011-ben                            76 hektár

1868-ban állíttatták a kisnyúli kereszt eredetijét az akkor még külön falunak számító Kisnyúl

         lakói. A 141 éves kereszt helyébe 2009. október 8-án a régivel formailag teljesen

         megegyező keresztet készíttetett az Egyházközség.

1873-ban kolerajárvány volt. 2 hónap alatt 99-en haltak meg. A temető külön részébe

       temették őket. Rozália napján (szept. 4.) szűnt meg a járvány, ezért e nap sokáig

       fogadott ünnep Nyúlon .

1873-ban épült az iskola a Petőfi utcában urasági épületek átalakításával. Két tágas

       tanterem épült tanítói lakásokkal. Az egyház építtette.

1879-ben készült Kápolna melletti kereszt Felber Mihály adományából, mely 129 év alatt

         nagyon rossz állapotba került, ezért 2008-ban az eredetivel teljesen megegyező alakú

         újat készíttetett helyette az Egyházközség. Szentelésére még ugyanabban évben,

         búcsúkor került sor. (aug.10.).

1879-ben készült a temetői nagykereszt eredetije (a ravatalozó közelében van), állíttatták

       Kalmer Mihály egykori nyúli plébános örökösei. Annak ellenére, hogy 1998-ban

       felújították, hamar elég rossz állapotba került, ezért az egyházközség teljes megújítása

       mellett döntött. 2011-ben készült el, felszentelésére mindenszentekkor került sor.

       Az égre néző nőalak mellett a feszület bal oldalán márványból faragott nyitott

       könyvben olvashatjuk a nyúli plébánosok nevét és azon papokét, akik Nyúlon születtek

1880. A Győri Püspökség szőlőjében présház (püspöki nyaraló) épült. A ház és szőlő

       azóta gazdát cserélt, de új tulajdonosa is szépen megőrizte az épület műemlék

       homlokzatát, rajta a latin felirattal: GAUDETE IN DOMINO SEMPER (Örvendjetek

       mindig az Úrban!) Díszes kapuzata is megmaradt. Itt állt egykor a Főapátság 1880-ban

       készült óriás faprése, mely 2012-ben a Községháza előtti parkban kapott helyet.

image012  image014

A püspökség szőlőjébe korábban a kispapokat is gyakran kihozták dolgozni. Nyúli

           öregek elbeszéléseiből tudjuk, hogy Apor Vilmos, aki akkor még Győr püspöke volt,

           sokszor megfordult itt és ha kellett, maga is példát mutatott a kispapoknak a fizikai

           munkában. Az épület falán a következő feliratú tábla áll:

           „Szőlővesszőt ugyan Rákos szolgáltatott,

           Téglát ez új házhoz a kis Pinnyéd adott,

           Bor-sajtót is hoztak himódi erdőről,

           De a termést várjuk Isten kegyelmétől.       1880.”          

1884. Templom előtti kőkeresztet emelte Váczi Pál és Sebestyén Teréz.

           2007-ben az egész keresztet újra cserélték

1884. október 19-én egyesítették Nagy-, Kis- és Káptalannyúlt Nyúlfaluvá, valamint

           Nagy- és Kisnyúlhegyet Nyúlheggyé.

1888-ban behurcolták a filoxérát és a szőlők 70-80 %-a kipusztult, ezért sokan

           kivándoroltak Amerikába. A kivándorlás 1891-ben kezdődött és az I. világháború

           végéig tartott, 1907-ben tetőzött.

1889. Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakult.

1896-ban készült el a Győr-Veszprém vasútvonal, ez tette lehetővé az ingázás és a  

           piacolás beindulását. Ennek hatására jött létre a Vasútsor.

1896 Ugyanezen évben épült fel az új hegybeli iskola állami kölcsönből, amit 25 év alatt

         kellett törleszteni. Iskolára a magas népszaporodás miatt volt szükség. Két tantermes

         volt szolgálati lakásokkal.

1900-ban a lakosság száma 3232, ekkor jött létre a Szent Imre telep, mai nevén Dózsa telep

1901-ben állíttatott Rajos Mihályné, Ábrahám Erzsébet az un. Rajos-keresztet. A községnek

         ez a része, a templomtól idáig, már Káptalannyúl. Egykor itt végződött a falu, így került

         e kereszt a kisnyúli falu végére. Először 1930-ban gondoltak elődeink e feszület

          felújítására. Az újra megszépült kereszt ünnepélyes megáldása pedig 2009. október 25-

         én történt.

1902. júliusában hatalmas felhőszakadás következtében a Szurdikból kiáramló hordalék a

         falut is elöntötte.

1904. állami pénzből megépült az alsó-hémai (albeli) iskola. Két tantermes volt és

         szolgálati lakások is tartoztak hozzá.

1909 Keresztelő Szent János szobrát emeltette özv. Bellavári Györgyné. Javítva 1930-ban

1910-ben Nyulfaluban 1368, Nyúlhegyben pedig 1875 katolikus élt, összesen 3243, ez 11-

         el több csak mint 10 évvel korábban. Oka a kivándorlás!

         Legalább 378 ember vándorolt ki 1900 és 1910 között.

         Nyulfaluban 240, Nyúlhegyben 362 ház volt 1910 ben.

1912. Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet alakul Domonkos István plébános

       javaslatára.

1914-18-ban az első világháborúban

  • Nyulfalu 300 katonát adott ebből 45 halt meg
  • Nyúlhegy 400 katonát adott ebből 70 halt meg.
  • (A templom előtti emléktáblára 127 hős nevet írták fel.)

         A román megszállás alatt a győri ágyúgyár ágyúit Nyúlon rejtegették, de árulás

         miatt a románok megtalálták és emiatt a nyúliak sokat szenvedtek a megszállóktól.

        A világháborút követő években nagy volt a szegénység, olykor 60 km-re is elmentek

         napszámosnak. A napszámosok heti keresete alig haladta meg a 10 kg-ot búzában!!!

         40 család élt pincelakásokban.

1918. Makra Lajos és neje, Szűcs Rozália keresztet emeltet Makra Lajos első világháborúból

         való hazatérésének emlékére. A tönkrement kereszt helyébe az Egyházközség és az

         Önkormányzat pénzén 2010-ben új készült, megáldására 2012 . okt. 21-én került sor.

1921-ben állították a Gyilkos keresztet kiengesztelésül. A szomorú történet a XIX. század

         végére visz bennünket. A kereszt helyén egykor vincellérház állott. Ott történt az a

         tragédia, melynek során egy Cs.Varga nevű férj szerelemféltésből és bosszúból kiirtotta

         családját. A kereszt tövében lakók elmondása szerint a férj a feleségén kívül 3

         gyermekével is végzett s csak a legkisebb, pólyás gyermeküket hagyta életben.

         Mondják, hogy a temetés napján hatalmas jégeső volt és még a gyilkos apa szemfödelét

         is beszakította. Az életben hagyott legkisebb gyermek felnőtt korában aztán

         kiengesztelésül állította ezt a keresztet. A majd 9 évtized azonban alaposan megviselte,

         így teljesen új feszület készült a régi helyett.

         Szentelésére 2009. augusztus 16-án került sor, ahova körmenettel érkeztek a hívek.

1923-ban halt meg Domonkos István író. A plébánia főút felé tekintő falán a Szent István    

         Akadémia által készíttetett márványtábla állít emléket Domonkos Istvánnak (1862-

         1923), aki kora megbecsült prózaírója volt.  

       Ő a község plébánosaként 1905-től 1923- ig tevékenykedett Nyúlon.

         A márványtáblán olvasható szöveg:

         „A Szent István Akadémia Domonkos Istvánnak 1862-1923.

         Népét, aki úgy szeresse,

         hű tollával szebben fesse,

         nem volt senki közöttünk.”

1923-ban a Salamon keresztet állíttatta Salamon József és neje Jakatics Teréz.

         Felújítás utáni ünnepélyes megáldása 2009. szeptember 6-án történt.

1924-ben öntötték Sopronban a templom 3 harangját.

1925 felavatták a kultúrházat (majorsági épületből) 1935-től mozi is működik benne

1926-ben állíttatta az Ács-kereszt Ács András és neje, Farkas Etelka.

         Felújítására 2009 tavaszán került sor.

1929-ben Nyúlfaluban   1401-en éltek 300 házban

              Nyúlhegyben 1909-en éltek 388 házban

1929-ben megépült a községháza (Horváth R. Illés jegyzősége idején)

1929-ben állíttatott Kalmár László és neje a Kalmár keresztet.

         Felújítására és megáldására 2010-ben ünnepélyes keretek között került sor.

1930. A Szent Imre-telep (Dózsa-telep kialakítása)

1935. A Szurdik gátrendszerének kiépítése. Április elejétől szeptember végéig elkészült 13

         gát, 6 híd és vízelvezető árkok a kivezető szakaszon. 30-105 fő dolgozott,

         főleg nyúliak. Zömmel államsegélyből épült. 72500 pengőbe került , amelyből 40 000

         pengő volt az anyagdíj és 32500 pengő a munkadíj. (eredetileg 113000 pengőre

         tervezték a munkákat. ) A kisebb munkák 1936 tavaszán fejeződtek be.

1939-45 A 2. világháborúban 123-an estek el, de csak 88 név van az emlékoszlopon.

       A németek foglyokat hajtva vonultak vissza. (Radnóti)

1940-ben egyesült Nyúlfalu és Nyúlhegy, mert az új lakótelepek a települést

       összeforrasztották.

1940. A községháza előtt artézi kutat fúrtak.

       A kultúrházban elindul a mozi

1942. Vasútállomás épült.

1942 őszén Kisnyúlon tűzvész volt.

1942-1943-ban történt a plébánia átépítése László János plébánossága idején.

1944. novemberében barbár orosz légitámadás volt egy vonat ellen.

1945 március 27-28-án vonult át a front. Az oroszok Ság felől jöttek és sok állatot vittek el

     Az orosz csapatok távozása után földosztás volt.

    A Prépostság, a Szombathelyi Papnevelde és a Székeskáptalan földjeit mérték szét.

     ( 452 család kapott 539 hold földet osztottak ki.)

     A földosztó bizottság elnöke Eszényi Márton volt.

     A Rákos-dűlőben levő 11 holdas Markovszky-kertből lett a Hunyadi-telep 45 háza,

     A Győrújbarát szélén levő Paptag kiosztásából jött létre a Rákóczi-telep  123 háza.

1948-ban kezdték a villany bevezetését a faluban, a befejezése a hegyben 1960-ban volt.

1951-ben alakult meg az első TSZCS,1952-ben pedig az Új élet TSZCS

1952-ben szerveződött a könyvtár,de még nincs önálló épülete.

1954-ben készült el a falut a heggyel összekötő köves út.

1954 útépítési munkák folytak a Szurdikban.

1956-tavaszán a hegyben is elkezdték bevezetni a villanyt.

1956. október 23-án a tanácsházából kiszórták az iratokat

1958-ban Takarékszövetkezet alakul. Először a Czimer-féle házban volt, innen 1963-ben a  

       Vasút sorra költözik (felvásárló helyére), onnan pedig 1967-ben a Gunyhó- féle házba

       (Kossuth u.), onnan pedig 1982-ben a mai óvoda helyére ment át. 1987-ben Győrben is

       nyitott irodát.

1959-ben erőszakkal létrehozták az Új Élet TSZ-t. Irodája először a községháza

       nagytermében volt, aztán az Ady és Kossuth u. sarkán kapott helyet az egykori

       bikaistálló, később kovácsműhely helyén, még később a mai óvoda helyén volt a

       takarékszövetkezettel egy fedél alatt. Ma a Potyondi úton van a központi irodája.

1960-ban a népességszám 3671, a lakások száma 1200, sok a kettős jövedelmű

1960-ban gátépítések folytak a Szurdikban.

1962-ben új gyógyszertár létesül a Kossuth u. Szabadság u. sarkán.

1965. Megnyílt az óvoda

1967-ben épült fel a sporttelep (sakk, foci, tekecsapat működött)

1967-ben megszűnt az albeli és a hegybeli iskola.

1968. nov. 24-én nyílt meg az új könyvtár és 1990-ben zárták be.

1968-ban gázcseretelep épült.

1971. szept. 1-én adták át az új iskolát.

1973-tól 1982 ig volt esperes Nyúlon Szuchentrunk Mihály.

1976. átadták az új sporttelepet.

1976. a templom külső-belső renoválásának kezdete.

1979. november 20. A Vízmű társulat megalakulása.(1050 fő, 16 km vezeték)

         Közkutak száma: 85

         A 40000 Ft-os családonkénti díjat 1994-ig kell befizetni 2500 Ft-onként.

         A hegyben 1985 után kezdik a szervezést.

1979. lerakták a z új tűzoltó szertár alapkövét és 1980-ban adták át.

1980. újabb gátépítések a Szurdikban.

1980 új posta épült a plébánia kertjének a területén. Korábban vele szemben volt (ma Kovács

         Imre házában, még előbb a Szabadság u. és Kossuth. u. sarkán.)

1980-as évek végén épült az ikerpályás tekepálya, mellette 8 lőállásos MHV légpuska lőtér

       A lakások fele 1960 és 1980 között épült. Korábban 1300 bejáró volt

1981-ben. Samodai József új stációképeket készített.

1982-ben fejeződött be a templom felújítása.

1982-ben készült el a gyógyszertár épülete, amely ma közösségi ház.

1983-ban készült el a tornaterem.

1984. novemberében alakult meg a Nefelejcs Nyugdíjasklub.

1986. A sportpálya mellett új kétsávos tekepályát, nyolcállásos lőteret és amatőr rádiós

       forgalmazó szobát adtak át.

1989. május 31. A vezetékes telefon meghirdetése 400 vonallal

         30 000 Ft-ba került személyenként, amit 3 részletben kellett befizetni.

         A hálózat teljes kiépítését 1991. dec. 31-re ígérték.

1991. február polgárőrség megszervezése.

1991. március 2. A faluház felavatása (1.323 628 Ft-ba került)

1991. május 11. A II. világháborús hősi emlékmű felavatása.

1991. aug. 12. Megalakult a Csatornatársulás.

1991. Új ravatalozó épült.

1991. A Hidrostal üzemet létesített Nyúlon.

1992. Szuchentrunk Mihály esperes új márványkeresztet emeltetett a vöröscsillag helyére a

         Takács Vendéglő melletti tér közepén.

1992-93 gázellátás megszervezése. (60 cm átmérőjű a távvezetékből) Bekötések: 1995-ben

1993. szeptember 21. Szennyvíz csatornatársulat alakult.

         40 000 Ft a családonkénti költség, amit 9 év alatt kellett kifizetni.

1993. Új telefonos fogadóállomás létesül, azaz 400-al bővül az 1989-es! (400+400)

1997. Majorette csoport alakult.

1997. Polgárőrség alakul 21 alapító taggal.

2000. A Szent István park kialakítása.

2002. augusztus 16-án megalakult a Polgári Kör

2003-ban került sor a nyúli temető első komoly felmérésére (Tájképész Kft)

     Minden sírhelyet pontosan térképre rajzoltak és a sírfeliratok alapján az itt nyugvó

      személyek neve és fejfán szereplő adatai számítógépes feldolgozással internetre kerültek.

     (www.temetoinfo.hu) Ennek alapján bárki névsorba rendezve gyorsan visszakeresheti,

     hogy itt nyugvó hozzátartozójának pontosan hol van a sírhelye (ezt térkép is mutatja),

     mikor élt, illetve mikor hunyt el. 2011őszén ezt a rendszert újra pontosították és

     fényképfelvételekkel kiegészítették.

2003. szeptemberében emléktáblával jelölték meg a grazi foglyok megmenekülését márvány  

       emléktáblája arra emlékeztet bennünket, hogy 1809-ben, Napóleon kismegyeri csatája

       után, itt a nyúli pincékben tartották fogva a franciák azokat a grazi katonákat (112-en

       voltak), akiket a kismegyeri majorság elleni támadás során foglyul ejtettek. A biztos

       haláltól csak egy bátor helybeli nő mentette meg őket, aki helyismeretét felhasználva

       kiszökött az őrizetből, értesítette a magyar hadvezetést, ők aztán sikeres diplomáciával

       közbelépve még éppen időben meghiúsították a kivégzést. Végül egy évnyi

       franciaországi hadifogság után jutottak haza e katonák Grazba.

2003 a Széchenyi utca kialakítása, az Incső aszfaltozása.

2004. okt. 4.Megnyílt a Márton Lakóotthon (2002-4 közt épült).

2004-2008A Mez. Szövetkezetben 7 terménytároló épült 20 ezer t. befogadótérrel.

2005. aug.25-én az Aranykapu óvoda új épületet kapott.

2005 Az iskola épületében Teleház nyílt.

2006-ban új szárnnyal bővítették az iskolát (informatika, nyelvi labor, teleház)

2004-től 2007-ig Gábor Jenő irányításával 61,5 millió forint értékben teljes külső-belső

         felújításra került sor a templomban. Ennek során elvégezték a felvizesedett falak

         szigetelését, kicserélték a cseréptetőt, felújították a járólapokat. A nyolcvan éves régi

         orgonát pedig Takács Péter irányításával 25 regiszteresre bővítették.

2007. május 17. Történelmi Emlékoszlopot avatott a Polgári Kör melybe a magyar

       történelem sorsfordító eseményeinek évszámait vésték. Alapkövén Wittner Máriahalálra

       ítélt szabadságharcostól idézett szöveg olvasható:

       „Az igazságot nem lehet felakasztani, mert az igazság a lelkünkben él.”

2008. őszén a 82-es főút écsi oldalán, az egykori pléh-Krisztushoz (Vörös kereszt)

       körmenettel vonultak ki a község lakói, a teljesen megújult kereszt felszentelésekor.

2010. május 30-án a Hideglelős kereszt megáldására égdörgéssel, záporesővel kísért

       kellemetlen időben került sor. Ennek ellenére szép számmal vettek részt a hívek a

       kápolnától idáig kapaszkodó zarándoklaton. Az eredetileg itt álló pléh-Krisztus anyagát

       teljesen ki kellett cserélni, mert elég rossz állapotba került. A korábban itt állt feszület

       állításának évét nem ismerjük, bár az oldalán egy 1967-es dátum volt olvasható, ami    

       valószínűleg inkább a felújítás idejét jelenthette.

2010. aug. 15. Gerhai kereszt felszentelése.

       Korabeli fényképek tanúsítják, hogy a mai kereszt őse fazsindelyes tetőszerkezetű volt.

       Nem tudjuk mikor állították, de azt igen, hogy 1927-ben újították fel.

       Ennek pusztulása után tetőszerkezetének alakját megőrizve pala fedelet kapott a

       kereszt, de függőleges szára megrövidült. A feszület teljes megújítására 2010 nyarán

       került sor, megáldására körmenet zarándokolt ide 2010. augusztus 15-én,

      Nagyboldogasszony napján

2011-ben adták át a Nyuszi bölcsödét.

2011. A Szurdik partfalának kikövezése.

2011. Az iskola akadálymentesítése, felújítása.

2011.VI.3. A Trianon Emlékhely felszentelése (Polgári Kör)

2012. Új épületbe költözött a gyógyszertár.

2012. A Szent István tér rendbetétele, 975 éves évforduló megünneplése.

2012. A gyógyszertár régi épületét civil szervezetek kapták meg.

2012. A temető és a falu között körforgalomi csomópont épült.

2012. dec. 14. Műfüves sportpályát adnak át.

2012. Karácsony előtt benzinkút nyílt a temetői körforgalomnál.

2013. február 12. A Pannon-Hidrostal Ipari és Kereskedelmi Kft. termelői kapacitását egy új      

         üzemcsarnok megépítésével bővítette. 30-ról 60-ra növelte az alkalmazottak számát.

2013. július az Alsó-Egese aszfaltozása

     

Források:

  • Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása (1874)
  • Győr-Moson-Sopron közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr

     törv. hat. jogú, sz.kir. város részletes ismertetője és monográfiája

     az 1929-1930. évekre

  • Tavy Lajos: A nyúlhegyi vízmosáskötő munkálatok (1935)
  • Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében (1944)
  • dr. Ábrahám Imre: Nyúl nyelvkincse (1991)
  • Szabó Beáta: Hegybeli, albeli, falusi és az új (2012)
  • Saját önkormányzati munkám során beszerzett adatok

Az évszámtár gyarapítása és pontosítása érdekében újabb és pontosabb adatokat e-mail címemre ( Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) bárkitől szívesen fogadok.

Szűcs Mihály

csütörtök, júl. 19 2012

Nyúl 4 200 lakosú község Győr-Moson-Sopron megye Győri járásában Győr és Pannonhalma város között a 82-es főútvonal mellett, de közúton Győrújbarát felől, vasúton pedig Győr és Veszprém irányából is megközelíthető.

csütörtök, júl. 19 2012

Nyúl 4 200 lakosú község Győr-Moson-Sopron megye Győri járásában Győr és Pannonhalma város között a 82-es főútvonal mellett, de közúton Győrújbarát felől, vasúton pedig Győr és Veszprém irányából is megközelíthető.

csütörtök, júl. 19 2012
csütörtök, júl. 19 2012
A korábbi évszázadokban a település lakossága mezőgazdaságból élt. A hegyi részen a római korig visszavezethető szőlőtermesztés adott biztos megélhetést. A filoxéravész (1885-95) előtt több mint 300 hektár volt Nyúl szőlőterülete.
szerda, ápr. 16 2014 0 hozzászólás
Cséfalvay Zoltán – az államtitkár látogatása Nyúl községben

Magas rangú vendége volt településünknek 2014. március 27-én. Községünkben tartott lakossági fórumot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. Máriakálnoki születésére utalva elmondta, hogy nem ismeretlen előtte sem a térség, sem az itteni emberek mentalitása, munkához való hozzáállása. Nyúl község neve még Mosonmagyaróvárról, a Nyúli Borozó kapcsán idéz fel benne ifjúkori emlékeket.

A fórum fő mondanivalója az elmúlt évek gazdasági folyamatait, és azok indokait

csütörtök, máj. 26 2011 0 hozzászólás
Megélhetés nyúlon
A korábbi évszázadokban a település lakossága mezőgazdaságból élt. A hegyi részen a római korig visszavezethető szőlőtermesztés adott biztos megélhetést. A filoxéravész (1885-95) előtt több mint 300 hektár volt Nyúl szőlőterülete.
szerda, jún. 29 2011 0 hozzászólás
Bemutatkozik az Aranykapu Óvoda és

Sümeginé Balogh Barbarának hívnak, 1967-ben születtem Győrben. Gyermekkoromat falun – Rábacsécsényben – töltöttem. Csornán a Hunyadi János Óvónői Szakközépiskolában érettségiztem. Tanulmányaimat a soproni Óvóképző

  • Cimkék
  • Közkedvelt
  • Köszöntő

Kedves Látogató! 

pmesterLégy köszöntve vándorlásod eme állomásán, Nyúl község színes valójában! Köszöntünk Téged itt, a Kisalföld lankás dombjain, Pannonhalma világ- örökségének kapujában. Tégy velünk egy sétát az 1000 éves múlt nyomdokain, több száz év tradícióján, itt, ezen történelmi borvidéken, hol a földekben kellemes nedű és zamat terem, és hol a föld alatt kincs forrja ki magát, hogy utadon szomjadat csillapítsa. Jer, és ismerj meg minket, hagyományainkat, vendégszeretetünket, értékeinket, melyekre oly büsz- kék vagyunk. Jer fel dombjainkra, pihenj a földbevájt borospincék hűs árnyékában, és gyönyörködj a táj festői panorámájában. Gyere, és merülj el a hegy varázsában. Kóstold meg gyümölcsinket, a tavasz, a nyár, és az ősz ízeit, lásd a hófedte tél szépségeit. Ha kipihented magad a múlt varázsában, jer le a jelenbe, és nézd meg modern arcunkat, mit elmúlt évek során felépítettünk. És lásd a harmóniát, hogy múlt és jövő megfér egymás mellett.

Lásd, hogy ez a falu ad és befogad, a kezét nyújtja Feléd. A kezét nyújtja, várja hogy jöjj és megérintsd.Remélem Látogató, érdeklődésed megragadta e néhány sor, és kedvet érzel hozzá, hogy személyesen is tiszteleted tedd Nálunk.

Jer, örömmel fogadunk!

Schmiedt Henrik
polgármester
polgarmester@nyul.hu

 

 

Nyúli időjárás

Egyéb hírek

Tanévnyitó Szülői értekezlet

Kedves Szülők!

Tanévnyitó Szülői értekezletünket

Részletek

Júniusi Gyerekhét!

Gyermekhét

 Júniusban került megrendezésre a nyúli

Részletek

Bevallási dokumentumok

Az alábbiakban az új bevallási nyomtatványokat töltheti le

Részletek

Óvoda farsangi bálja

A nyúli Aranykapu Óvoda és Bölcsőde Szülői Közössége által
Részletek

Elsőfokú építéshatóság

Elsőfokú építéshatósági ügyintézés 2013 január
Részletek

Pilinszky János Általános Iskola

pilinsky

Lépj kapcsolatba velünk

Hírlevélre való feliratkozás

Egyéb információk

Fejlesztések