Nyúl község legfontosabb adatai, címere, zászlója, régi pecsétjei
SZEMPONTOK |
ADATOK |
Közigazgatási helye: |
Ny-Dunántúl Régió, Győr-Moson-Sopron megye, Győri járás |
Irányító száma: |
9082 |
Körzetszáma: |
96 |
Területe: |
25,14 km2 |
Népessége: |
4300 fő (2015-ben) |
Népsűrűsége: |
171 fő/km2 (2015-ben) |
Földrajzi koordinátái |
É.sz. 47° 35’ 24” K.h. 17° 41’ 22” |
A címer részletes leírása
A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló ezüst csőrsisak helyezkedik el, rajta ötágú (három zafírral ékített levél közötti lábakon egy-egy rubinnal), nyitott, arany leveles koronával.
A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról zöld és arany.
A címer alatt jobbról és balról kétszer meghajtott, fecskefarkú aranyszalagon fekete felirat:
NYÚL.
Nyúl község ezeréves történelmű, eredetileg győri várföld lehetett. Címerében ezt az évezredes múltat - első említése az 1037-re datált Bakonybéli Alapítólevélben található - tükrözteti.
A címer központi helyén (a pajzsköldökében) álló aranykehely azt fejezi ki, hogy a községen és vidékén ezer esztendőn át egyházi intézmények (pannonhalmi, bakonybéli apátságok, a veszprémi püspökség, a győri káptalan, a karthauzi rend a szombathelyi papnevelde) osztoztak.
A hármas halom a táj jellegére utal, amelyben a Sokoró nyúlványai) és a Kisalföld sík vidéke találkoznak, így fő mezőgazdasági termékei a kezdeti időktől a gabona és a szőlő voltak.
- századi pecsétjein már feltűnik a szőlőfürt, a gabonatermelésre pedig lebegő ekevas mutat). A málna a manapság meghonosodott jelentős termelési ág kifejezője.
Az 1714-ből származó pecsétnyomókon (mind a hármon) szőlőmetsző kés is szerepelt, melyet a címerben modernizálva szőlőmetsző olló helyettesít.
Az öt ezüstszalag jelzi, hogy a község többszöri nekilendüléssel egyesített öt települést foglal magába. (Nagy-, Kis- és Kápatalnnyúl illetve Nagy- és Kisnyúlhegy).
A gabonakalászokkal közrefogott aranykereszt a lakosság eleven hitéletét jeleníti meg. (Ma is álló római katolikus templomát a 18.század végén emelték.)
A sisak az ezeréves múlt hősi küzdelmeire, a település(ek) hősi halottaira és áldozataira emlékeztet, a korona pedig a helyi autonómiát, önálló önkormányzatiságot fejezi ki.
A címer domináns mázait megismétlő, burjánzó, növényi ornamenseket mintázó foszlányok pedig a föld buján termő voltát, a lakosság szorgalmát, települését óvón körülfonó egészséges lokálpatriotizmusát szimbolizálják.
A címer természetesen használható jelen teljes ábrázolásban csak úgy, mint egyszerűbb (szaknyelven csonka címernek nevezett: sisak, korona és foszlányok nélküli) változatában.
Az elődfalvak pecsétje