A biztonságos digitális pénztárca használat

Sok fogyasztó még mindig bizonytalan a válaszban, és pont emiatt – ahogy számos piaci felmérés is rávilágított – nem merik használni ezt az egyébként már több éve elérhető technológiát. A továbbiakban segítünk jobban megismerni a digitális pénztárcákban rejlő lehetőségeket és annak biztonságos használatával kapcsolatos tippeket osztunk meg.

Hogyan működik a digitális fizetés?

Számos mobiltelefon gyártó kínál már pénztárca-alkalmazást. Miután kiválasztottuk a számunkra legszimpatikusabbat és azt valamilyen biztonságos alkalmazásboltból letöltöttük, általában szükséges egy regisztráció, majd hozzá kell adnunk egy fizetési módot a digitális pénztárcához, ami általában egy bankkártyát jelent. Ezt követően az alkalmazás hitelesíti a kártyát a kibocsátó banknál, és ezután már használható is az alkalmazás. Amikor fizetést kezdeményezünk, akkor a készülékünk – mobiltelefonunk, okosóránk, stb. – kétféle módon léphet kapcsolatba a kereskedő fizetési termináljával: az úgynevezett MST (Magnetic Secure Transmission – Mágneses Biztonságos Átvitel) vagy az NFC (Near Field Comunication – rövid hatótávú kommunikációs szabvány) nevű technológiák segítségével. A két technológia működési elve eltérő, azonban az közös bennük, hogy közvetlenül továbbítják a szükséges adatokat a fizetési terminálhoz, anélkül, hogy a kártyát le kellene húzni a mágnescsík olvasón, vagy be kellene helyezni azt a kártyaolvasóba.

Mit tehetünk a digitális pénztárcánk védelme érdekében?

Ahogy a kiberbiztonság más témáira is igaz, mi magunk tehetjük a legtöbbet a saját digitális pénztárcánk biztonságáért. Ehhez szeretnék az alábbi hat tippet adni:

• Védjük az okostelefonunkat vagy okosóránkat jelszóval, ujjlenyomattal vagy egyéb biometrikus hitelesítéssel.
• Ne használjunk nyilvános Wi-Fi szolgáltatást a szenzitív adataink eléréséhez, mivel ez könnyű lehetőséget teremt a hackereknek ahhoz, hogy hozzáférjenek adatainkhoz.
• Legyünk gyanakvók a rosszindulatú szoftverekkel szemben. Számos digitális fizetési alkalmazás létezik, azonban csak ellenőrzött forrásból töltsünk le alkalmazásokat.
• Legyünk éberek! Amikor okostelefonunkat használjuk, kerüljük a szövegekben vagy e-mailekben található véletlenszerű linkekre való kattintást. Az üzenetek küldője sokszor szándékosan szeretné azt elérni, hogy az általa küldött linkre kattintsunk, és ezzel egy rosszindulatú kódot töltsünk le.
• Használjuk telefonunk biztonsági funkcióit, és tartsuk azokat frissítésekkel naprakészen: ez az első védelmi vonal az adataink és a hackerek között.
• Tartsuk szemmel digitális fiókjainkat. Csakúgy, mint a csekkek és bankkártyák használatakor, figyeljük a bank- és hitelkártya-kivonatokat, és azonnal jelentsünk minden gyanús tevékenységet.

Kijelenthető-e, hogy a digitális pénztárcák biztonságosak?

A válasz igen. Esetleg az is kijelenthető, hogy még biztonságosabbak, mint a bankkártyák? A válasz itt már összetettebb: összességében elmondható, hogy a digitális pénztárcák biztonságosabbak lehetnek, mint a hagyományos bankkártyák, köszönhetően a fejlett titkosításnak, tokenizációnak, biometrikus azonosításnak és a kétszintű hitelesítésnek. Ugyanakkor a digitális pénztárcák biztonsága nagymértékben függ a felhasználók biztonsági gyakorlatától és attól, hogy milyen óvintézkedéseket tesznek az eszközeik védelme érdekében. Jól látható tehát, hogy ha a megfelelő kiberbiztosági alapelveket szem előtt tartjuk, és a megfelelő óvintézkedéseket megtesszük, akkor a digitális pénztárca használata sem jelent jelentős kiberbiztonsági kockázatot, ugyanakkor nagyban hozzájárulhat kényelmünkhöz. A pénzügyi csalások elkerüléséhez további információt a KiberPajzs oldalán találhatunk.