Illírek I.e. 1400 évvel éltek itt, majd római uralom alá kerültek.
Kelták (Nyúlon és Nagybarátfaluban kelta sírokat tártak fel.)
római uralom alá kerültek, az Arrabona név tőlük ered
Rómaiak idején (i.sz. 450-ig) Trajánusz őrhellyé alakítja Győrt, a környék ezt szolgálja.
(A Faluhelyen római tárgyak és cserepek kerültek elő.)
Avarok (i.sz.377) a rómaiak után jöttek a népvándorlással.
Gyűrű alakú sáncaik után kapta Győr a nevét
Frankok: 791-ben Nagy Károly maga vezette csapatai Arrabona és Sabaria
(Pannonhalma) között verték szét az avarokat.
A győzelem emlékére Nagy Károly Pannonhalmánál kápolnát emeltetett.
Morvák kebelezték be a területet Szvatopluk alatt
903 Árpád seregei a bánhidai ütközet után (903) érnek ide. Őseink a még meglevő római hadiúton jöttek és legyőzték az avarok maradékait, illetve a morvákat.
(Öreghegyen 1912-ben honfoglaló magyar sírt találnak.)
907-ben Árpád Győr vidékét is szállásterületéhez csatolta (Kismegyer)
996-ban Géza kezdte meg Pannonhalma alapítását, amelyet István király a lázadó Koppány legyőzése után fejezett be. Mivel első királyunk néhány évvel később Győrben várispánságot alapított, így e 2 vár biztonságos közelségében korán megindult a magyarság letelepedése
1037 Villa Nuul néven szerepel településünk Szt. István bakonybéli alapítólevelében
1043,1044,1051. III. Henrik betörései vidékünket is sújtják.
1047. a pogány Vata feldúlja Pannonhalmát és környékét.
1060. I. András és Béla csatározásai a környéken.
1075. Salamon besenyőket üldözve átvonul vidékünkön.
1086 Nulu győri várföld Szt. László alatt, lakói várszolgák
1096-1147 keresztes hadak átvonulásai, fosztogatásai (Godeschalk emberei 1096-ban, később Bouillon Gottfrid hadai, majd II. Konrád és VII. Lajos serege)
1200-as években Nyúl a győri vár földjéhez tartozik, szőlőművelők lakják.
1237-1240 Albeus összeírása szerint Nul földjének harmada tartozott a Pannonhalmi Apátsághoz, leírja, hogy az apátságnak volt 800 szőlőművese, kik „igazi szolgái az egyháznak”
Nyúlon volt összesen 10 ház 60 lakóval valószínűleg a síkságon és 30 ház 180 lakóval valószínűleg a hegyben
1242 tatárdúlás (Batu kán Pannonhalmát nem tudta bevenni, így a környék falvain töltötte ki bosszúját. Az öldöklések elől a lakosság az erdőkbe menekült.)
A tatárjárás után a bakonybéli apátság várat építtet.
1252-ben az akkor alapított Turóczy Premontrei Prépostságnak is ad IV. Béla nyúli földet.
1252-ben Nwl néven említik
1271-72 cseh betörések (II. Ottokár három ízben tört rá a tatárok által már amúgy is feldúlt Győr környékére)
1291-ben királyi vincellérekről írnak Nyúlon.
1353-ban neve Warasnyúl
1359-es oklevél szerint is a Pannonhalmi Apátságnak szőlőbirtokai vannak Nyúlon, ebből tizedet fizetnek.
1366. Az írások először adnak hírt helyi plébánosról.
1367-ben Nyulfyl néven írják.
1378-ban Nagy Lajos a városlődi karthauzi szerzeteseknek ad földet a faluban, szőlőt a hegyben.
1404-ben épült Győrben a Székesegyházban a Szent László kápolna (Hédervári János püspöksége alatt) A nyúli hegyek szőlőbirtoka szolgált a kápolna fenntartására.
1415-ben a pannonhalmi monostor új szőlőket telepített Nyúlhegyben.
1455-ös oklevél említi a Zutor (Csutor) nevű részt, amely a káptalané.
1490 osztrák betörés (Miksa pusztításainak Pannonhalma környéke esett áldozatául)
1524-ben Nyúlfaluban említik a Rétrejáró dűlő nevét.
1526. aug. 29. Mohácsnál elesik Paksi Balázs püspök, a falu földesura és katonái.
1529 Szuleimán 2. támadása (Győr és Pannonhalma elesik), a felégetett győri vár újjáépítésénél nyúli jobbágyok is dolgoznak.
1532. Szuleimán 3. támadása során Panonnhalma sikeresen védekezik, de a környező falvakat nemcsak a törökök, de a Győrt védő zsoldosok is kifosztják.
1543. A megye K-i része török közigazgatás alá került (Fehérvári szandzsákság), így lakóinak kétfelé kellett adóznia.
1543,1549,1566,1641,1684 török dúlások évei, ezért 1606 után pusztai járásként említik.
1567-ben összeírás jelent meg a győri káptalan birtokairól, melyben többször szerepel a Gerha (Gyrga) és a Szurdok neve. A XVI. században olvashatunk a Gerha hegyi szőlőről, de azt is leírták, hogy a hegyen levő föld a török idők alatt 20 évig nem volt megművelve.
1593-ban szénakaszálási pereskedéssel fordultak a győri püspökhöz a nyúliak.
Egy másik per kapcsán említik az Incső nevét, mint szőlőt.
1594. szept. 29-én elesik Győr, így Nyúl is török kézre kerül.
Nagynyúl török birtokosa Ali Csausz volt, halála után veje Izlan örökölte.
Kisnyúl török ura Hadai Sahan kegyetlen volt, ezért lakói elköltöztek.
Káptalannyúl török ura egy Budán élő emberséges török katona volt, halála után hétszer változott a török földesúr személye, ugyanígy Nyúlhegyben is.
A török alatt elpusztul a templom, csökken a lakosság.
1598 . március 29-én Győr felszabadul
1605 Bocskai István hadainak átvonulását felszabadítóként üdvözlik a helybeliek.
1609-ben nyúli jobbágyok dézsma fejében szántják fel a pusztává vált kismegyeri határt, de itt említik Kis,-Nagy- és Káptalannyúl nevét is.
1619-es portai összeírás szerint Nagynyúlon 50, Kis-Nyúlon 40, Káptalan-Nyúlon 50 lélek él.
1621 Bethlen Gábor hadainak átvonulását a protestánsok is üdvözlik.
1635-ben Kis-Nyúlon lefejeznek egy asszonyt a törökök.
A török kivonulás után a főapátság kedvezményeket ad a dézsma alól.
1636. A Nyúl és Écs közötti Petkevár utosó említése.
1649. Tobruk Ibrahim elvitte a nagynyúli Fatár Jánost Székesfehérvárra és csak 12 ft bírságért engedte szabadon.
1653-as egyházi összeírásban szerepel a gerhai szőlő neve, meg Tüzestelek és a Palotai rét is.
1673-ban Szabó Ádámot említik, mint a veszprémi püspök nagynyúli jobbágyát
1683 az utolsó török támadás során a Bécs felé vonuló sereg fosztogatta az itteni falvakat.
1686 és 1701 Mária karján gyermekével szobor
A Szurdik bejáratánál, egy útkereszteződésben elhelyezett szobor, mely hetven centiméteres talapzaton és egy két méteres korinthoszi oszlop tetején áll.
Az alapzaton az 1686-os és 1701-es évszám olvasható, valamint egy címer és egy
„BM” monogram. Valószínűleg a szobrot Bubnich Mátyás győri kanonok állíttatta a törökök kiűzése emlékére.
1698-ban a település lélekszáma:
Kis-Nagy és Káptalannyúl lakóiból 305 katolikus, 68 evangélikus, 58 református
Ekkor épül újjá a templom is, de plébános nincs, csak iskolamester.
1700-as évek elején az apátságnak a Gerhán volt szőlője (91 ároknyi)
1710 A Szent Donát-kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje. Az épület szentély része 1710-ből való, melyet 1830-ban bővítettek kápolnává és 1901-ben látták el harangtoronnyal.
1704-ben a vesztes koroncói csata után rác és német seregek rabolták ki a falut, mert a kurucok mellé állt a lakosság (Heister kegyetlenkedései). A nyúliak nem voltak hajlandók a győri labanvcár megerősítésénél a robotot elvégezni.
1705 Vak Bottyán elfoglalja Pannonhalmát
1715-ben a Sokoróvidéken 10 838 kapás szőlő van (1 kapás=94 négyszögöl) vagyis 366,75 hektár, azaz 3,66 km2, ebből Nyúl területén 1591 kapás = 53,83 hektár, vagyis 0,538 km2, ezen 663 akó bor termett, azaz 33680 liter, vagyis 336,8 hektoliter
1718 óta van Nyúlon kereszteltek anyakönyve.
1719-ben már van iskolamester.
1739 pestisjárvány pusztított.
1743-ban Győr szabad királyi városi rangot kap Mária Teréziától.
Egyébként Mária Terézia adta oda a veszprémi püspökség nyúli birtokrészeit az újonnan alakuló szombathelyi egyházmegye papnevelő intézetének.
1763. június 27. földrengés pusztított.
1774-78 a barokk templom építése
Az É-D irányba tájolt 35 m magas tornyú épület 1774-78 között épült.
Terveit (valószínűleg Fellner Jakab típusterve alapján) Fritsch A. Ferenc magyaróvári építőmester készítette, ő volt a kivitelező is. Az építéshez a pénzt a királyi udvari kamara biztosította.
A felszentelésre 1777-ben Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt küldte el, aki az új templom számára magával hozta a királynő ajándékait:
Krisztus keresztjének egy darabját ereklyetartóba zárva, (amit a császárnő XIII. Kelemen pápától kapott 1763-ban) és egy 1750-ből való szép kelyhet.
1785-86 a templom képeinek és freskóinak elkészítése
Szily János szombathelyi püspök (a templom akkori kegyura) kérte fel Dorfmeister Istvánt, korának 2. leghíresebb hazai festőjét, a templom képeinek elkészítésére.
Az oltárképek 1785 telén, a mintegy 200 m2-nyi felületet kitevő freskók pedig 1786 áprilisától június elejéig készültek el. A főoltárt, a szószéket és a padozatot is Dorfmeister tervezte. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb személyeinek ábrázolásával a Mindenszentek „bemutatására” vállalkozik, a mellékoltár képe pedig Krisztust ábrázolja a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli oldalon Loyolai Szent Ignác, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot.
1792-ben a lakosok 40%-a jobbágy, 60%-a szőlőbirtokos.
1809. június 14-én volt a kismegyeri csata.
Akkor 1974 katolikus, és 24 evangélikus élt Nyúlon, azaz 1998 fő.
Több mint 100 grazi osztrák katonát tartanak fogságban a franciák nyúli pincékben, kivégzésüket sikerül elhalasztatni, majd Franciaországba kerültek fogságba, egy év múlva szabadultak.
1831-ben megyeszerte kolerajárvány pusztított.
1848. október 21-én Kossuth Győrben toborzó beszédet mondott.
Mednyánszki Sándor népfölkelő vezér Győr környékén toborzott és a Bakonyból kirontva támadta császári seregeket.
A szabadságharcosok közt voltak nyúli katonák is, Nyúlon is megalakult az Őrsereg, akik kiegyenesített kaszákkal harcoltak. Patai György és Németh András kitüntetést is kapott és élete végéig 5 korona havipénzt.
Kisnyúlhegyből 9-en, Kinyúlról 5-en, Nagynyúlhegyből 12-en léptek be az őrseregbe.
Jellacic seregének átvonulását a lakosság a hegyből nézte végig.
1851-ben Káptalannyúlnak 289 (280 katolikus és 9 zsidó) Nagynyúlnak és Nagynyúlhegynek 1416 (1410 katolikus és 6 evangélikus) Kisnyúlnak és Kisnyúlhegynek 749 (743 katolikus és 6 zsidó lakója volt, összesen tehát 2454-en éltek Nyúlon
1854-ben Szűts András kőkeresztet állíttatott a falu végére, mert akkor még itt végződött
Nagynyúl falu. Később a keresztet két ízben is felújították. Először Józsa Márton és neje Szűts Magdolna 1910-ben, aztán 2000-ben özvegy Kovácsics Gézáné.
E keresztet a szocializmus idején tették félre, hogy vörös csillagnak helyet adjon….
Később a márványkereszt került a vörös csillag helyére.
1856. okt. 20-án a nyúliak szőlőiket 38 000 pengőforintért örökváltság keretében megvették. (20 év alatt kellett törleszteni)
1860-70 között 303,8 hektár Nyúl szőlője (1920-30 között már csak 146 hektár, 2001-ben 170 hektár, 2011-ben 76 hektár)
1868-ban állíttatták a kisnyúli kereszt eredetijét az akkor még külön falunak számító Kisnyúl lakói. A 141 éves kereszt helyébe 2009. október 8-án a régivel formailag teljesen megegyező keresztet készíttetett az Egyházközség.
1873-ban kolerajárvány volt. 2 hónap alatt 99-en haltak meg. A temető külön részébe temették őket. Rozália napján (szept. 4.) szűnt meg a járvány, ezért e nap sokáig fogadott ünnep Nyúlon .
1873-ban épült az iskola a Petőfi utcában urasági épületek átalakításával. Két tágas tanterem épült tanítói lakásokkal. Az egyház építtette.
1879-ben készült Kápolna melletti kereszt Felber Mihály adományából, mely 129 év alatt nagyon rossz állapotba került, ezért 2008-ban az eredetivel teljesen megegyező alakú újat készíttetett helyette az Egyházközség. Szentelésére még ugyanabban évben, búcsúkor került sor. (aug.10.).
1879-ben készült a temetői nagykereszt eredetije (a ravatalozó közelében van), állíttatták Kalmer Mihály egykori nyúli plébános örökösei. Annak ellenére, hogy 1998-ban felújították, hamar elég rossz állapotba került, ezért az egyházközség teljes megújítása mellett döntött. 2011-ben készült el, felszentelésére mindenszentekkor került sor. Az égre néző nőalak mellett a feszület bal oldalán márványból faragott nyitott könyvben olvashatjuk a nyúli plébánosok nevét és azon papokét, akik Nyúlon születtek
1880. A Győri Püspökség szőlőjében présház (püspöki nyaraló) épült. A ház és szőlő azóta gazdát cserélt, de új tulajdonosa is szépen megőrizte az épület műemlék homlokzatát, rajta a latin felirattal: GAUDETE IN DOMINO SEMPER (Örvendjetek mindig az Úrban!) Díszes kapuzata is megmaradt. Itt állt egykor a Főapátság 1880-ban készült óriás faprése, mely 2012-ben a Községháza előtti parkban kapott helyet.
A püspökség szőlőjébe korábban a kispapokat is gyakran kihozták dolgozni. Nyúli öregek elbeszéléseiből tudjuk, hogy Apor Vilmos, aki akkor még Győr püspöke volt, sokszor megfordult itt és ha kellett, maga is példát mutatott a kispapoknak a fizikai munkában. Az épület falán a következő feliratú tábla áll: „Szőlővesszőt ugyan Rákos szolgáltatott, Téglát ez új házhoz a kis Pinnyéd adott, Bor-sajtót is hoztak himódi erdőről, De a termést várjuk Isten kegyelmétől. 1880.”
1884. Templom előtti kőkeresztet emelte Váczi Pál és Sebestyén Teréz.
2007-ben az egész keresztet újra cserélték
1884. október 19-én egyesítették Nagy-, Kis- és Káptalannyúlt Nyúlfaluvá, valamint Nagy- és Kisnyúlhegyet Nyúlheggyé.
1888-ban behurcolták a filoxérát és a szőlők 70-80 %-a kipusztult, ezért sokan kivándoroltak Amerikába. A kivándorlás 1891-ben kezdődött és az I. világháború végéig tartott, 1907-ben tetőzött.
1889. Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakult.
1896-ban készült el a Győr-Veszprém vasútvonal, ez tette lehetővé az ingázás és a piacolás beindulását. Ennek hatására jött létre a Vasútsor.
1896 Ugyanezen évben épült fel az új hegybeli iskola állami kölcsönből, amit 25 év alatt kellett törleszteni. Iskolára a magas népszaporodás miatt volt szükség. Két tantermes volt szolgálati lakásokkal.
1900-ban a lakosság száma 3232, ekkor jött létre a Szent Imre telep, mai nevén Dózsa telep
1901-ben állíttatott Rajos Mihályné, Ábrahám Erzsébet az un. Rajos-keresztet. A községnek ez a része, a templomtól idáig, már Káptalannyúl. Egykor itt végződött a falu, így került e kereszt a kisnyúli falu végére. Először 1930-ban gondoltak elődeink e feszület felújítására. Az újra megszépült kereszt ünnepélyes megáldása pedig 2009. október 25-én történt.
1902. júliusában hatalmas felhőszakadás következtében a Szurdikból kiáramló hordalék a
falut is elöntötte.
1904. állami pénzből megépült az alsó-hémai (albeli) iskola. Két tantermes volt és szolgálati lakások is tartoztak hozzá.
1909 Keresztelő Szent János szobrát emeltette özv. Bellavári Györgyné. Javítva 1930-ban
1910-ben Nyulfaluban 1368, Nyúlhegyben pedig 1875 katolikus élt, összesen 3243, ez 11-el több csak mint 10 évvel korábban. Oka a kivándorlás! Legalább 378 ember vándorolt ki 1900 és 1910 között.
Nyulfaluban 240, Nyúlhegyben 362 ház volt 1910 ben.
1912. Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet alakul Domonkos István plébános javaslatára.
1914-18-ban az első világháborúban Nyulfalu 300 katonát adott ebből 45 halt meg, Nyúlhegy 400 katonát adott ebből 70 halt meg.
(A templom előtti emléktáblára 126 hős nevet írták fel.)
A román megszállás alatt a győri ágyúgyár ágyúit Nyúlon rejtegették, de árulás miatt a románok megtalálták és emiatt a nyúliak sokat szenvedtek a megszállóktól.
A világháborút követő években nagy volt a szegénység, olykor 60 km-re is elmentek napszámosnak. A napszámosok heti keresete alig haladta meg a 10 kg-ot búzában!!!
40 család élt pincelakásokban.
1916. július 28 Háborús célra elviszik a harangokat
1918. Makra Lajos és neje, Szűcs Rozália keresztet emeltet Makra Lajos első világháborúból való hazatérésének emlékére. A tönkrement kereszt helyébe az Egyházközség és az Önkormányzat pénzén 2010-ben új készült, megáldására 2012 . okt. 21-én került sor.
1921-ben állították a Gyilkos keresztet kiengesztelésül. A szomorú történet a XIX. század végére visz bennünket. A kereszt helyén egykor vincellérház állott. Ott történt az a tragédia, melynek során egy Cs.Varga nevű férj szerelemféltésből és bosszúból kiirtotta családját. A kereszt tövében lakók elmondása szerint a férj a feleségén kívül 3 gyermekével is végzett s csak a legkisebb, pólyás gyermeküket hagyta életben. Mondják, hogy a temetés napján hatalmas jégeső volt és még a gyilkos apa szemfödelét is beszakította. Az életben hagyott legkisebb gyermek felnőtt korában aztán kiengesztelésül állította ezt a keresztet. A majd 9 évtized azonban alaposan megviselte, így teljesen új feszület készült a régi helyett.
Szentelésére 2009. augusztus 16-án került sor, ahova körmenettel érkeztek a hívek.
1923-ban halt meg Domonkos István író. A plébánia főút felé tekintő falán a Szent István Akadémia által készíttetett márványtábla állít emléket Domonkos Istvánnak (1862-1923), aki kora megbecsült prózaírója volt.
Ő a község plébánosaként 1905-től 1923- ig tevékenykedett Nyúlon.
A márványtáblán olvasható szöveg:
„A Szent István Akadémia Domonkos Istvánnak 1862-1923.
Népét, aki úgy szeresse,
hű tollával szebben fesse,
nem volt senki közöttünk.”
1923-ban a Salamon keresztet állíttatta Salamon József és neje Jakatics Teréz. Felújítás utáni ünnepélyes megáldása 2009. szeptember 6-án történt.
1924-ben öntötték Sopronban a templom 3 harangját.
1925 felavatták a kultúrházat (majorsági épületből) 1935-től mozi is működik benne
1926-ben állíttatta az Ács-kereszt Ács András és neje, Farkas Etelka. Felújítására 2009 tavaszán került sor.
1929-ben Nyúlfaluban 1401-en éltek 300 házban, Nyúlhegyben 1909-en éltek 388 házban
1929-ben megépült a községháza (Horváth R. Illés jegyzősége idején)
1929-ben állíttatott Kalmár László és neje a Kalmár keresztet.
Felújítására és megáldására 2010-ben ünnepélyes keretek között került sor.
1930. A Szent Imre-telep (Dózsa-telep kialakítása)
1935. A Szurdik gátrendszerének kiépítése. Április elejétől szeptember végéig elkészült 13 gát, 6 híd és vízelvezető árkok a kivezető szakaszon. 30-105 fő dolgozott, főleg nyúliak. Zömmel államsegélyből épült. 72500 pengőbe került , amelyből 40 000 pengő volt az anyagdíj és 32500 pengő a munkadíj. (eredetileg 113000 pengőre tervezték a munkákat. ) A kisebb munkák 1936 tavaszán fejeződtek be.
1939-45 A 2. világháborúban 123-an estek el, de csak 88 név van az emlékoszlopon. A németek foglyokat hajtva vonultak vissza. (Radnóti)
1940-ben egyesült Nyúlfalu és Nyúlhegy, mert az új lakótelepek a települést összeforrasztották.
1940. A községháza előtt artézi kutat fúrtak. A kultúrházban elindul a mozi
1942. Vasútállomás épült.
1942. őszén Kisnyúlon tűzvész volt.
1942-1943-ban történt a plébánia átépítése László János plébánossága idején.
1944. novemberében barbár orosz légitámadás volt egy vonat ellen.
1945 március 27-28-án vonult át a front. Az oroszok Ság felől jöttek és sok állatot vittek el. Az orosz csapatok távozása után földosztás volt.
A Prépostság, a Szombathelyi Papnevelde és a Székeskáptalan földjeit mérték szét. (452 család kapott 539 hold földet osztottak ki.)
A földosztó bizottság elnöke Eszényi Márton volt. A Rákos-dűlőben levő 11 holdas Markovszky-kertből lett a Hunyadi-telep 45 háza, A Győrújbarát szélén levő Paptag kiosztásából jött létre a Rákóczi-telep 123 háza.
1948-ban kezdték a villany bevezetését a faluban, a befejezése a hegyben 1960-ban volt.
1951-ben alakult meg az első TSZCS, 1952-ben pedig az Új élet TSZCS
1952-ben szerveződött a könyvtár,de még nincs önálló épülete.
1954-ben készült el a falut a heggyel összekötő köves út.
1954 útépítési munkák folytak a Szurdikban.
1956-tavaszán a hegyben is elkezdték bevezetni a villanyt.
1956. október 23-án a tanácsházából kiszórták az iratokat
1958-ban Takarékszövetkezet alakul. Először a Czimer-féle házban volt, innen 1963-ben a Vasút sorra költözik (felvásárló helyére), onnan pedig 1967-ben a Gunyhó- féle házba (Kossuth u.), onnan pedig 1982-ben a mai óvoda helyére ment át. 1987-ben Győrben is
nyitott irodát.
1959-ben erőszakkal létrehozták az Új Élet TSZ-t. Irodája először a községháza nagytermében volt, aztán az Ady és Kossuth u. sarkán kapott helyet az egykori bikaistálló, később kovácsműhely helyén, még később a mai óvoda helyén volt a takarékszövetkezettel egy fedél alatt. Ma a Potyondi úton van a központi irodája.
1960-ban a népességszám 3671, a lakások száma 1200, sok a kettős jövedelmű
1960-ban gátépítések folytak a Szurdikban.
1962-ben új gyógyszertár létesül a Kossuth u. Szabadság u. sarkán.
1965. Megnyílt az óvoda
1967-ben épült fel a sporttelep (sakk, foci, tekecsapat működött)
1967-ben megszűnt az albeli és a hegybeli iskola.
1968. nov. 24-én nyílt meg az új könyvtár és 1990-ben zárták be.
1968-ban gázcseretelep épült.
1971. szept. 1-én adták át az új iskolát.
1973-tól 1982-ig volt esperes Nyúlon Szuchentrunk Mihály.
1976. átadták az új sporttelepet.
1976. a templom külső-belső renoválásának kezdete.
1977. őszén A vízközmű társulat szervezése
1979. november 20. A Vízmű társulat megalakulása.(1050 fő, 16 km vezeték) Közkutak száma: 85
A 40000 Ft-os családonkénti díjat 1994-ig kell befizetni 2500 Ft-onként.
A hegyben 1985 után kezdik a szervezést.
1979. lerakták a z új tűzoltó szertár alapkövét és 1980-ban adták át.
1980. újabb gátépítések a Szurdikban.
1980 új posta épült a plébánia kertjének a területén. Korábban vele szemben volt (ma Kovács Imre házában, még előbb a Szabadság u. és Kossuth. u. sarkán.)
1980-as évek végén épült az ikerpályás tekepálya, mellette 8 lőállásos MHV légpuska lőtér
A lakások fele 1960 és 1980 között épült. Korábban 1300 bejáró volt
1981-ben. Samodai József új stációképeket készített.
1982-ben fejeződött be a templom felújítása.
1982-ben készült el a gyógyszertár épülete, amely ma közösségi ház.
1983-ban készült el a tornaterem.
1984. novemberében alakult meg a Nefelejcs Nyugdíjasklub.
1986. A sportpálya mellett új kétsávos tekepályát, nyolcállásos lőteret és amatőr rádiós forgalmazó szobát adtak át.
1989. május 31. A vezetékes telefon meghirdetése 400 vonallal 30 000 Ft-ba került személyenként, amit 3 részletben kellett befizetni. A hálózat teljes kiépítését 1991. dec. 31-re ígérték.
1991. február polgárőrség megszervezése.
1991. március 2. A faluház felavatása (1.323 628 Ft-ba került)
1991. május 11. A II. világháborús hősi emlékmű felavatása.
1991. aug. 12. Megalakult a Csatornatársulás.
1991. Új ravatalozó épült.
1991. A Hidrostal üzemet létesített Nyúlon.
1992. Szuchentrunk Mihály esperes új márványkeresztet emeltetett a vöröscsillag helyére a Takács Vendéglő melletti tér közepén.
1992-93 gázellátás megszervezése. (60 cm átmérőjű a távvezetékből) Bekötések: 1995-ben
1993. szeptember 21. Szennyvíz csatornatársulat alakult. 40 000 Ft a családonkénti költség, amit 9 év alatt kellett kifizetni.
1993. Új telefonos fogadóállomás létesül, azaz 400-al bővül az 1989-es! (400+400)
1997. Majorette csoport alakult.
1997. Polgárőrség alakul 21 alapító taggal.
2000. A Szent István park kialakítása.
2002. augusztus 16-án megalakult a Polgári Kör
2003-ban került sor a nyúli temető első komoly felmérésére (Tájképész Kft) Minden sírhelyet pontosan térképre rajzoltak és a sírfeliratok alapján az itt nyugvó személyek neve és fejfán szereplő adatai számítógépes feldolgozással internetre kerültek.
(www.temetoinfo.hu) Ennek alapján bárki névsorba rendezve gyorsan visszakeresheti, hogy itt nyugvó hozzátartozójának pontosan hol van a sírhelye (ezt térkép is mutatja), mikor élt, illetve mikor hunyt el. 2011őszén ezt a rendszert újra pontosították és fényképfelvételekkel kiegészítették.
2003. szeptemberében emléktáblával jelölték meg a grazi foglyok megmenekülését márvány emléktáblája arra emlékeztet bennünket, hogy 1809-ben, Napóleon kismegyeri csatája után, itt a nyúli pincékben tartották fogva a franciák azokat a grazi katonákat (112-en voltak), akiket a kismegyeri majorság elleni támadás során foglyul ejtettek. A biztos haláltól csak egy bátor helybeli nő mentette meg őket, aki helyismeretét felhasználva kiszökött az őrizetből, értesítette a magyar hadvezetést, ők aztán sikeres diplomáciával közbelépve még éppen időben meghiúsították a kivégzést. Végül egy évnyi franciaországi hadifogság után jutottak haza e katonák Grazba.
2003 a Széchenyi utca kialakítása, az Incső aszfaltozása.
2004. okt. 4. Megnyílt a Márton Lakóotthon (2002-4 közt épült).
2004-2008 A Mezőgazdasági Szövetkezetben 7 terménytároló épült 20 ezer tonna befogadótérrel.
2005. aug.25-én az Aranykapu óvoda új épületet kapott.
2005 Az iskola épületében Teleház nyílt.
2006-ban új szárnnyal bővítették az iskolát (informatika, nyelvi labor, teleház)
2004-től 2007-ig Gábor Jenő irányításával 61,5 millió forint értékben teljes külső-belső felújításra került sor a templomban. Ennek során elvégezték a felvizesedett falak szigetelését, kicserélték a cseréptetőt, felújították a járólapokat. A nyolcvan éves régi orgonát pedig Takács Péter irányításával 25 regiszteresre bővítették.
2007-2009. Szent Donát-kápolna felújítása 2 lépésben.
2007. május 17. Történelmi Emlékoszlopot avatott a Polgári Kör melybe a magyar történelem sorsfordító eseményeinek évszámait vésték. Alapkövén Wittner Mária halálra ítélt szabadságharcostól idézett szöveg olvasható:
„Az igazságot nem lehet felakasztani, mert az igazság a lelkünkben él.”
2008. megalakul a Nyúli Karitász Szervezet
2008. őszén a 82-es főút écsi oldalán, az egykori pléh-Krisztushoz (Vörös kereszt) körmenettel vonultak ki a község lakói, a teljesen megújult kereszt felszentelésekor.
2010. május 30-án a Hideglelős kereszt megáldására égdörgéssel, záporesővel kísért kellemetlen időben került sor. Ennek ellenére szép számmal vettek részt a hívek a kápolnától idáig kapaszkodó zarándoklaton. Az eredetileg itt álló pléh-Krisztus anyagát teljesen ki kellett cserélni, mert elég rossz állapotba került. A korábban itt állt feszület állításának évét nem ismerjük, bár az oldalán egy 1967-es dátum volt olvasható, ami valószínűleg inkább a felújítás idejét jelenthette.
2010. aug. 15. Gerhai kereszt felszentelése.Korabeli fényképek tanúsítják, hogy a mai kereszt őse fazsindelyes tetőszerkezetű volt. Nem tudjuk mikor állították, de azt igen, hogy 1927-ben újították fel. Ennek pusztulása után tetőszerkezetének alakját megőrizve pala fedelet kapott a kereszt, de függőleges szára megrövidült. A feszület teljes megújítására 2010 nyarán került sor, megáldására körmenet zarándokolt ide 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján
2010. Buszvárók cseréje, buszmegállók kiépítése
2011-ben adták át a Nyuszi bölcsödét.
2011. A Szurdik partfalának kikövezése.
2011. Az iskola akadálymentesítése, felújítása.
2011.VI.3. A Trianon Emlékhely felszentelése (Polgári Kör)
2012. Új épületbe költözött a gyógyszertár.
2012. A Szent István tér rendbetétele, 975 éves évforduló megünneplése.
2012. A gyógyszertár régi épületét civil szervezetek kapták meg.
2012. A temető és a falu között körforgalomi csomópont épült.
2012. dec. 14. Műfüves sportpályát adnak át.
2012. Karácsony előtt benzinkút nyílt a temetői körforgalomnál.
2013. február 12. A Pannon-Hidrostal Ipari és Kereskedelmi Kft. termelői kapacitását egy új üzemcsarnok megépítésével bővítette. 30-ról 60-ra növelte az alkalmazottak számát.
2013. július az Alsó-Egese aszfaltozása
2014. január megkezdi működését a Rugógyár
2016. június 21. A felújított (nyílászárók, külső festés) iskola átadása.
2016. július 28. Elkészült a temetői harang.
2018. április 27. Elkészült az új kilátó a Lila tetején, építése 64 millió Ft-ba került
2018. április 15. Elkészült az ipari elkerülő út a körforgalomtól a tehenészetig 1,4 km hosszban 6 m szélességben és 40 tonna teherbírással. Mindez 210,3 millió Ft-ba került 100%-os állami támogatással.
2018. július 6. Elkészült a Faluháznál az orvosi rendelők felújítása
Az évszámtár gyarapítása és pontosítása érdekében újabb és pontosabb adatokat e-mail címemre (nyuliszucs@gmail.com) bárkitől szívesen fogadok.
Szűcs Mihály
Az alábbi linkekre kattintva tölthetők le a legújabb számok.
Nyúl Község Polgármesteri Hivatal Konyha és Étterem
