Akár Győr, akár Veszprém irányából érkezik is hozzánk busszal a zarándok turista, a nyúli templom melletti megállónál kell leszállnia, mert itt kezdődik a keresztút, pontosabban a templom előtti keresztnél. Ne induljunk azonban el gyalogtúránkra anélkül, hogy legalább egy imára be ne térnénk ebbe a kívül-belül felújított barokk stílusú istenházába. Az É-D irányba tájolt 35 m magas tornyú épület 1774-78 között épült. Terveit (valószínűleg Fellner Jakab típusterve alapján) Fritsch A. Ferenc magyaróvári építőmester készítette, ő volt a kivitelező is. Az építéshez a pénzt a királyi udvari kamara biztosította. A felszentelésre Mária Terézia Kornberger Mátyás püspököt küldte el, aki az új templom számára magával hozta a királynő ajándékait: Krisztus keresztjének két darabkáját ereklyetartóba zárva, (amit a császárnő XIII. Kelemen pápától kapott 1763-ban) és egy 1750-ből való szép kelyhet.

Szily János szombathelyi püspök (a templom akkori kegyura) kérte fel Dorfmeister Istvánt, korának második leghíresebb hazai festőjét, a templom képeinek elkészítésére. Az oltárképek 1785 telén, a mintegy 200 m² -nyi felületet kitevő freskók pedig 1786 áprilisától június elejéig készültek el. A főoltárt, a szószéket és a padozatot is Dorfmeister tervezte. A főoltár 2,5 x 5 méteres képe az Ó- és Újszövetség főbb személyeinek ábrázolásával a Mindenszentek „bemutatására” vállalkozik, a mellékoltár képe pedig Krisztust ábrázolja a keresztfán. A főoltár fölötti homlokzati freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli oldalon Szent Norbert, látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot.

1981-ben Samodai József új stációképeket készített. 2004-től 2007-ig Gábor Jenő irányításával teljes külső-belső felújításra került sor. Ennek során elvégezték a felvizesedett falak szigetelését, kicserélték a cseréptetőt, felújították a járólapokat. A nyolcvan éves régi orgonát pedig Takács Péter irányításával 25 regiszteresre cserélték.

Pilátus a kezét mossa,
s Téged ítél gyalázatra,
Hogyha engem megítélnek,
viseljem el bátran véled.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A Nyúli Kereszt-út 1. stációját (Jézust halálra ítélik) képviselő Templom előtti kereszt az első és második világháborús emlékhely közelében a főbejárattal szemben áll.

2007-ben cserélték újra, mert az eredeti, melyet 1884-ban készíttetett Váczi Pál és neje Sebestyén Teréz, erősen lepusztult állapotba került.

Úrnapi körmenet alkalmával sátrat formálva ágakkal szokták díszíteni.

Fölvetted a nagy keresztet,
Jézusom, ezt értem tetted.
Ha vállamat kereszt nyomja,
járjak véle a nyomodba’.
Vezess Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A II. stációig a 82-es főútvonal másik oldalán, a Kossuth L. utca templommal átellenes felén célszerű továbbmenni Écs irányába. (A templom oldalkijárata mellett zebra vezet át a főútvonalon.) A 82-es főutat követve mintegy 500 méter megtétele után egy útkereszteződésbe érünk. A főútból nyíló baloldali utca a vasútállomás felé vezet (Vasút sor) Jobbról pedig az Ady Endre utca torkollik ide. A II. stációt (Jézus vállra veszi a keresztet) képviselő feszület az útkereszteződésben levő háromszögletű tér közepén áll alacsony terméskő fallal és lánckorláttal elkerített térség közepén. Ez az új márványkereszt 1992-ben készült el és még az előző plébános, Szuchentrunk Mihály esperes úr áldotta meg, de sokáig a szocialista időkben egy vörös csillag oszlopa állt a helyén, melyet a rendszerváltás után távolítottak el onnan. Húsvétkor a feltámadási körmenet idáig jön el, majd a Villa Nuul Vendéglő előtt megkerüli a keresztet és ezután tér vissza a templomba.

Elesel, mert gyötrött tested
nem bírja el a keresztet.
Ha leroskad, botlik térdem,
tovább lépni segíts nékem.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A III. stációt (Jézus először esik el a kereszttel) képviselő feszület, a Nagynyúli kereszt csupán 50 méterre van az előbbitől, a Villa Nuul Vendéglő túloldalán, buszváró mellett. Ez a második legrégebbi kereszt a községben. Felirata szerint 1854-ben állíttatta Szűts András a falu végére, mert akkor még itt végződött Nagynyúl falu. Később a keresztet két ízben is felújították. Először Józsa Márton és neje Szűts Magdolna 1910-ben, aztán 2000-ben özvegy Kovácsics Gézáné. Eredetileg ez a kereszt állt a vörös csillag helyén a tér közepén, de az országban akkor uralkodó vallásellenes szemlélet miatt mindenáron szerették volna véglegesen eltüntetni onnan. Szerencsére a térképészek nem engedték, mert a katonai térképen rögzített tereptárgy volt, így csak ahhoz járultak hozzá, hogy a tér közepéről a szélére kerüljön. A vörös csillag eltávolítása után aztán nem ez a régi kereszt került vissza eredeti helyére, hanem, amint az előző kereszt bemutatásánál kiderült, Szuchentrunk esperes úr újat készíttetett oda.

Jó Anyád jön veled szembe’,
szíve vérez, reszket teste.
Találkozni Véled vágyom,
ez örömöm s boldogságom.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Amikor a IV. stáció (Jézus édesanyjával találkozik) keresztje felé elindulunk, először keljünk át az előbb bemutatott kereszttől nem messze levő zebrán a 82-es út másik felére és végig a járdát követve induljunk el Écs felé. Mintegy 800 m megtétele után érjük el az Incső utcából jövő Gerhai-kanális hídját. A hídon átkelve egy zebrához érünk. Itt menjünk át a főút vízmű felőli túloldalára, aztán a buszváró előtt elhaladva elfogy alólunk a járda, mert itt végződik a falu. Az utolsó ház után szerencsére hamar elérjük a Győr-Pannonhalma kerékpárutat, melyen biztonságosan gyalogolhatunk tovább Écs irányába. Mintegy 500 méter megtétele után hatalmas nyárfák oltalmában feltűnik a túloldalon álló Vörös kereszt. A kereszttel szemben óvatosan lépjük át a kerékpárút és a főútvonal közti szerencsére itt alacsony útmenti árkot, majd zebra hiányában nagy körültekintéssel keljünk át a 82-es főúton. A mai helyén már az 1784-es térkép is keresztet jelöl, így valószínűleg ez lehet a község legrégebbi út menti feszülete. Az egykori pléhKrisztushoz 2008 őszén körmenettel vonultak ki a község lakói a teljesen megújult kereszt felszentelésekor.

Simon szíve együtt dobban,
segít Néked, lépdelj jobban.
Szívem másban testvért lásson,
segítsen az embertárson.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Az V. stációt jelképező keresztig nem kevesebb, mint 1850 métert kell megtennünk. Induljunk hát el a Vörös kereszttől a hegy felé menő úton. Hamarosan elérjük a KülsőIncsőn az Apor Vilmos utca féloldalas utcasorának házait. Utunkat balra fordulva kell majd folytatnunk, de fontos megjegyezni, ha van időnk, érdemes jobbra is tenni egy kis kitérőt, mert nem messze innen a Győri Püspökség egykori szőlőjének présházépületéhez (a hajdani püspöki nyaralóhoz) érünk. A ház ugyan már gazdát cserélt, de új tulajdonosa is szépen megőrizte az épület műemlék homlokzatát, rajta a latin felirattal: GAUDETE IN DOMINO SEMPER, (Örvendjetek mindig az Úrban!) Díszes kapuzata is megmaradt. Itt állt egykor a Győri Püspökség 1880-ban készült óriás faprése, mely pár évvel ezelőtt a Polgármesteri Hivatal előtti parkban kapott helyet. A püspökség szőlőjébe korábban a kispapokat is gyakran kihozták dolgozni. Nyúli öregek elbeszéléseiből tudjuk, hogy Boldog Apor Vilmos, aki akkor még Győr püspöke volt, sokszor megfordult itt és ha kellett, maga is példát mutatott a kispapoknak a fizikai munkában. Ezért viseli ez az utca ma a vértanú főpap nevét.

Néhány házzal távolabb tőben elágazó különös alakú védett öreg tölgyfák élnek az egyik ház (Tölgyfa u. 2) udvarán. Az itt lakó házaspár nagy szeretettel védi a becses famatuzsálemeket.

A kitérő után térjünk vissza azonban az előbb említett hármas útkereszteződésbe. A Vörös kereszttől jövet ideérve forduljunk balra, Écs felé és mintegy 200 méter megtétele után a földút jobbra, a hegy felé kanyarodik és a térszint fokozatosan emelkedni kezd. Fiatal akácos szélén vezet az út felfelé. Lakossági összefogással tették járhatóvá a lejtős útfelületet az itteni szőlőtulajdonosok. Beton „talpfák” sorozatán haladunk felfelé a hegyoldalon. A meredekebb résznél az út jobbra fordul, aztán vízszintesen vagy alig emelkedve halad el néhány újonnan épült, hétvégi házzá alakított, pincével egybeépült présház előtt, míg a Kis-Gerha felől jövő, felszínbe mélyült utat el nem éri. Itt éles szögben forduljunk balra követve a Kis-Gerha vonalát. Jobbra szőlők, présházak, hétvégi házak kísérnek bennünket. A talpfákkal megerősített út egy darabig még velünk tart, aztán a víz vájta felszínbe mélyülő kocsiút fokozatosan eléri a külső térszínt. Jobbra egy nemrég nádazott pince előtt érdemes megállni. Remek kilátás nyílik innen egyrészt észak felé, Győr irányába, másrészt keletnek. A Sághalom mögött nemrég telepített szélerőművek lapát-kerekei tűnnek fel a távolban. Alattunk pedig Nyúl község terül el, jól kivehető a 82-es főút autóktól nyüzsgő csíkja. Jobbra kordonos szőlőtáblák terpeszkednek, balra fiatal akácos rontja a kilátást. Pannonhalma felé. Itt már 200 méter magasságban járunk. Amikor elérjük a Nyúl és Écs között húzódó járhatatlan vízmosást, akkor jobbról feltűnik az Ajka-Győr gázvezeték irányjelző oszlopsora. Jobbra kanyarodva kövessük a gázvezeték nyomvonalát.

Rövid gyaloglás után felérünk a Gerhai kereszthez, mely keresztutunk V. stációja (Cirénei Simon segít Jézusnak.) Korabeli fényképek tanúsítják, hogy a mai kereszt őse fazsindelyes tetőszerkezetű volt. 1927-es évszám áll rajta, de nem tudjuk biztosan, hogy ez a kereszt állításának az időpontja-e. Ennek pusztulása után tetőszerkezetének alakját megőrizve pala fedelet kapott a kereszt, de függőleges szára megrövidült. A feszület teljes megújítására 2010 nyarán került sor, megáldására körmenet zarándokolt ide 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. A Gerhai kereszt a Kökörcsin-körútnak is fontos állomása, ahol asztalok, padok várják a pihenni vágyókat. A kereszt előtt kocsiút vezet át Écsre. A második világháború után még a nyúli oldalon is utcasor állt. Ma már csak az écsi oldalon maradtak házak, köztük néhány nagyon régi nádfedeles is. Érdemes pár percet szánni arra, hogy ott is körülnézzünk. Ezek a döngölt falú 200-250 éves parasztházak már csaknem teljesen eltűntek mindkét községből. Nyúlon a Madarász utca, a Berek, a Rigós és az Egese utcában maradt belőlük néhány mutatóba.

A Gerhai kereszt mögött egy 240 méter magas névtelen kopasz domb emelkedik. Ha időnk engedi, ide mindenképpen érdemes felkapaszkodni, ez a hely ugyanis az egész Nyúl község második legjobb kilátópontja. Majdnem teljes körpanorámában lehet részünk. A tájékozódást egy faoszlopra erősített irányjelzős útmutató is segíti. ÉNy felé a kilátóval megemelt 313 méter magas Lila-hegy és az URH antennát hordozó Hegyes-magas (309 m.) zárja a látóhatárt, É-felé tiszta időben, akár a Pozsony melletti Kis-Kárpátokig el lehet látni. Győr házrengetegéből szépen kiemelkedik a Városháza tornya valamint a Nemzeti Színház épülettömbje, illetve a szabadhegyi TV-torony. Jobbra a Kisalföld síkján messzire fut a szem keleti irányba a Gerecse felé. DK-en pedig a Pannonhalmi Monostor koronázza a Sokoró szélső vonulatát.

Kendőjével Veronika
Szívét-lelkét nyújtja oda.
Jézusom, most arra kérlek,
Együtt érző szívvel éljek.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A VI. stációt jelképező keresztig csaknem 1,5 kilométert kell gyalogolnunk. Utunk először északnyugat felé tartva azon a területen vezet ahol, a háború után még utcasor volt. Az itt élő idős emberek aztán lassanként kihaltak vagy leköltöztek a faluba lakni. Házaikat lebontották, vagy azok az időjárás viszontagságainak kitéve maguktól romhalmazzá változtak. Ma már csak a gyümölcsfák és az út menti orgonabokrok jelzik az egykori udvarok helyét. A közeli domboldalak déli lejtői ritkaságszámba menő vadvirágok élőhelyei. Továbbmenve az út fokozatosan jobbra kanyarodik és egyre mélyül. Egykor a domb gerincén végighaladó kocsiút a benne végigfolyó csapadékvíz hatására lassan löszmélyúttá változott. Itt-ott a vízmosás falából homokkőpadok és tömbök állnak ki. Itt már az Öreg-Gerhában járunk. Az út tovább mélyül, fölöttünk összeérnek a két oldalt behajló akácok. (Esős időben ez az útszakasz csak nehezen járható!) A 6-10 méterre mélyülő szakadékszerű völgy erőteljesen lejt, alját a lezúduló esővíz időről időre kikezdi ugyan, de mivel elég sokan használják, így mindig újra és újra járhatóvá teszik. A romantikus vad vízmosás végül egy felhagyott homokbányához ér. Valójában itt fut össze a Kis-Gerha az Öreg-Gerhával. Az Y alakban szétágazó utak fogják közre a felhagyott bánya 6-8 méter magas homlokfalát, melyben színpompás tollazatú védett gyurgyalagok költenek tucatszámra. Költőüregeiket mélyen a löszfalba ássák. A két Gerha egyesülése után a mély vízmosás észak felé tart, partja fokozatosan lealacsonyodva az Incső kikövezett vizes árkánál ér véget. Itt forduljunk balra. Utunk elválik a Kökörcsin- körúttól, mellyel a homokbánya óta együtt haladtunk. Mintegy 200 métert kell csak megtennünk az Incső utcában, amikor egy 4-es útkereszteződésbe érünk. Ne menjünk tovább a köves árok mellett, amelyet eddig követtünk, hanem forduljunk jobbra és fönn a part tetején egy fa takarásában kissé elrejtve megpillanthatjuk a VI. stációt jelentő, itteni nevén Kalmár-keresztet, amelyet 1929-ben állíttatott Kalmár László es neje. Felújítására 2010-ben, teljes cseréjére 2022. év elején került sor, ezért megáldása 2022-re maradt. (A képeken még a régi feszület látható.)

A keresztnek nehéz terhe
ismételten földre ver le.
Bár fölkelnék én is újra,
s nem lépnék már gonosz útra.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A VII. stáció (Jézus másodszor esik el a kereszttel) feszületéig mintegy 650 métert kell megtennünk a lassan jobbra kanyarodó Alsó-Héma utcán, mely fokozatosan lejtve az Iskola utcába torkollik. Ott balra fordulva 100 m-es gyaloglás után pillanthatjuk meg a Salamon-keresztet, mely 4 út találkozásánál áll, balra az Iskola utca-Zrínyi utca szögletében. Ezt a keresztet 1923-ban állíttatta Salamon József és neje Jakatics Teréz. Felújítás utáni ünnepélyes megáldása 2009. szeptember 6-án történt. A Salamon-kereszttől már jól látszik a Győrújbarát-Nyúl autóbuszvonal végállomása, buszfordulója. Ha utunk feléhez érve elfáradtunk, a buszforduló melletti tér pihenőhelyénél asztalokra és padokra találhatunk. Ha nincs elég időnk folytatni a keresztút bejárását, akkor itt, a keresztút felénél, a busz végállomásánál van módunk félbeszakítani, hogy a számunkra alkalmas időben innen folytassuk utunkat.

Ne miattam jó asszonyok,
bűnötök miatt sírjatok,
Ezen túl már magam szánom,
s minden vétkem magam bánom.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Mintegy fél kilométerre a Salamon-kereszttől, a Héma-tető oldalában áll a keresztút VIII. állomását (Jézus szól a síró asszonyokhoz) jelentő úgynevezett Gyilkos kereszt. Legegyszerűbb, ha a Táncsics Mihály utca végén, a buszfordulóval szemben, a Márton Otthon előtt kezdődő járdán indulunk el Győrújbarát (ÉNy) felé. Kb. 250 méterre a Salamonkereszttől nyílik balra a keskeny, de szilárd burkolattal ellátott Hársfa utca, mely fokozatosan (mintegy 30 métert) emelkedve egyenesen a Gyilkos kereszthez vezet. Az utcácska névadója az a terebélyes, helyileg védett hársfa, mely lombsátrával oltalmat ad az út fölötti hegyoldalban lépcsősoron megközelíthető keresztnek. A kőkereszt felirata szerint 1921-ben állították engesztelésül. A szomorú történet a XIX.sz. végére visz bennünket, amikor a kereszt helyén álló vincellérházban meggyilkolva vérbe fagyva találták a vincellér feleségét és két kisfiát. A gyilkos csak az újszülött csecsemőt hagyta életben. A gyanú a vincellérre terelődött, féltékenységi bosszúval vádolták, de ő ki tudta menteni magát a vád alól. Amig a vincellér vizsgálati fogságban volt, a szőlő tulajdonosa szétverette a gyászos emlékű házat és valaki engesztelésül keresztet emeltetett a helyére. Később egy vihar a feszület melletti fát a keresztre döntötte, és az összetört. Amikor a vincellér meghalt a temetésekor jégeső támadt elcsúfítva a vincellér koporsóját. Bár később a keresztet áldozatos lelkek helyreállíttatták, de az azóta eltelt 9 évtized alaposan megviselte, így teljesen új feszület készült a régi helyett. Szentelésére 2009. augusztus 16-án került sor, ahova körmenettel érkeztek a hívek.

A Gyilkos kereszt szomszédságában, (tőle jobbra) a Hématető domboldalában áll a nyúliak szóhasználatával „Róka-háznak” nevezett emeletes épület. Ezt a házat egykor Domonkos István (1862-1923) író birtokolta, aki 1905-től 1923-ig volt a Nyúl község plébánosa és, aki a gyilkos kereszt történetét is megírta. Novelláinak gyakran főszerepelői nyúli szegény emberek. A nép nyelvét is felhasználva, aprólékosan kidolgozott jellemrajzokban mutatta be a falusi emberek kemény sorsát, nehéz életét (filoxéravész, kivándorlás, világháború, stb.) E ház ma Günther-villa néven az író nővérének dédunokájáé. Domonkos István írói tevékenységének emlékét a plébánia falán két emléktábla is őrzi. Az egyiket a Szent István Akadémia állíttatta, a másikat pedig a Nyúli Értéktár Bizottság, de helyi általános iskolában is van emléktáblája.

Testedet a kereszt súlya
harmadszor is földre sújtja.
A küzdelmet nem adom föl
újra éljek kegyelemből.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A IX. stációt jelképező keresztig (Jézus harmadszor esik el a kereszttel) kicsivel több, mint 1 km megtétele vár ránk. A lépcsőkön visszatérve a mélyútba folytassuk utunkat a kereszt alatt balra haladva a domboldalon felfelé déli irányba. Jobbra pincék és présházak mellett visz el utunk. Mintegy 300 m megtétele után a mélyútból kiérve (egy piros tűzcsapnál) érjük el a dombtető gerincén végigfutó utat. Hegyes szögben forduljunk jobbra, ÉNy-i irányba és kövessük a Hématető víkendházakkal lazán beépített utcáját. Itt már nagyjából 180-185 m magasan járunk. Jobbra nagyszerű kilátás nyílik a Győrtől Pannonhalmáig elterülő tájra, balra pedig a Héma utca házai tűnnek elénk, mögöttük pedig a Cseh-hegy vonulata magasodik. Ez a 600 m-es útszakasz egyenesen kivisz bennünket a község egyik leghíresebb látnivalója, a Szurdik partjához. Az óriás vízmosást innen felülről is jól megfigyelhetjük, a legszebb rálátás a Hématető legmagasabb pontjáról nyílik a Sárkánylik pincével szemben. Fentről jól látható a Szurdikban felvezető forgalmas aszfaltút is, mely Nyúlhegy legfontosabb természetes kapuja. Aki már egyszer is lenézett e szakadék mélyére, önkéntelenül felteszi a kérdést, hogyan alakulhat ki ekkora vízmosás?

A Szurdik egy 650 méter hosszú, 40-60 méter széles, és 20-30 méter mély óriásszakadék, mely fokozatosan alakult ki az utóbbi 150-200 évben. Ez az irdatlan „sebhely” a Hématető ÉNy-DK irányú vonulatába, rá merőlegesen, DNy-ÉK irányban jött létre részben a heves esőzések nyomán lezúduló időszakos vizek hatására, részben pedig emberi beavatkozásra. Minden bizonnyal már a XIX. század első felében a Hématetőn átvezető út mindkét irányú lejtőjén a kocsikerék nyomán felvágott laza löszrétegben kialakult egy- egy löszmélyút. Ezek a gerinc felé egyre jobban bevágódva, hátrálva lassanként a vízválasztónál csaknem összeértek már, amikor az akkor élő nyúli hegybeliek a folyamatot felgyorsítandó átvágták a két löszmélyút közti vakondokjáratokkal már amúgy is átlyuggatott nyerget. Tették ezt azért, mert az átvágás előtt a fölöttük elterülő mintegy 2 km2 -es területről a csapadék vizek itt egyesültek az előhegyként kimagasló Hématető mögött és az ott húzódó Héma utcán vágtattak végig rendszeresen veszélyeztetve az utcabeliek életét és házait. A kellően át 251 nem gondolt beavatkozás azonban túl jól sikerült. A hegyben összegyűlt vizek szívesen elfogadták új lefolyási irányukat, hiszen a hatalmas szintkülönbségből (50 m) adódó lejtéssel gyorsabban elérhették a hegy lábát. A másodpercenként akár 19-21 m3 vizet produkáló, rohanó áradat pár évtized alatt egyre szélesedő és mélyülő omladékvölgyet, szaknyelven szurdokot hozott létre, amit az itt élő „i”-ző tájszólású lakosság nemes egyszerűséggel csak Szurdikként emleget. A Szurdik, mint vízelterelő megmentette ugyan a hegybelieket az időszakos árvizektől, ugyanakkor a kimosott és magával sodort hatalmas iszaptömeg rázúdult a három síkságra települt falura (Nagy-, Kis- és Káptalannyúlra). Egy-egy esőzés alkalmával akár 6-10 cm-es réteggel temetve be a síksági házakat. (A templomba egykor lépcsőn kellett felmenni!) Most lent a falubeliek jajdultak fel. Nem volt mit tenni, gátat építve védték meg a házakat az áradásoktól. Ezen a gáton fut ma a Jókai utca forgalma. A lerohanó víztömeget pedig egy csatornával a Kis-Pándzsa patak irányába terelték. A Szurdik szélesedését és mélyülését kereszt irányú kőgátak beépítésével lassították le. Tucatnyi víztorpantó kőgát épült az elmúlt évek beavatkozásai során (1936, 1954, 1960, 1980, 2011). Bár a gátak magassága néha még a 10 métert is elérheti, de mára már mindegyik mögött teljesen feltöltődött a terület. A feltöltődött részekre fák települtek, lassan beerdősült a szakadék mélye. A növényzet is csökkenti a lefolyó vizek sebességét, ugyanakkor kedvez a madárvilág megtelepedésének. Az egész Szurdik geológiai, vízrajzi látnivalói, különleges élőhelyei, és sajátos pincekultúrája miatt ma már az idelátogatók számára speciális turista attrakció, védeni való komoly idegenforgalmi érték, ezért a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet létrehozásakor védelem alá helyezték, 2014. december 12-én pedig megyei értékké nyilvánították.

A Hémtetőről az út a Héma utcába ereszkedik, innen a Szurdik hídján át érjük el a Szurdik felől feljövő utat. A híd után forduljunk balra. Itt kezdődik a Kápolna utca, melyben kövessük a hegyből lejövő köves árok vonalát. Hamarosan elhaladunk a nekünk jobbra eső Madarász utca torkolata előtt, ahonnan már feltűnik a hegybeliek büszkesége a Szent Donát-kápolna és a mellette álló kereszt, mely öreg, védett hársfák árnyékában bújik meg. Szentélye a római korban vértanúvá lett püspököt ábrázoló oltárképpel együtt 1710-ből való. Eredetileg ez valószínűleg csak egy út menti körmeneti stáció volt, amit aztán 1830-ban építettek ki kápolnává, de a harangtornyot csak 1901-ben ragasztották hozzá. Ekkor került a helyére a két kis harang is. Szent Donátot mint a szőlők, szőlőtermesztők védőszentjét tisztelik Nyúlon is. Egy évben egyszer Szent Donát névnapján (augusztus 7.), vagy az azt követő vasárnap tartják a hegybeliek búcsúját, melyre az egész községből, sőt távolról is összejönnek az emberek. Rendszerint vendégszónok meghívásával szabadtéren tartják az ünnepi, a búcsúi nagymisét. A hársfák alatti padsorok nemcsak ilyenkor, de az arra járó zarándokoknak egész évben árnyas pihenőhelyet kínálnak.

A IX. stációt (Jézus harmadszor esik el a kereszttel) képviselő Kápolna melletti kereszt 1879-ben készült Felber Mihály adományából, mely 129 év alatt nagyon rossz állapotba került, ezért 2008-ban az eredetivel teljesen megegyező alakú újat készíttetett helyette az Egyházközség. Szentelésére még ugyanabban évben, búcsúkor került sor.

Ruha nélkül csúffá tesznek,
és epével keseritnek.
Ó, szemérmes tiszta élet,
bárcsak mindig követnélek!
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A község legmagasabban fekvő keresztje (250 m) a Lila-hegy lábánál levő pléh-Krisztus képviseli a 10. stációt (Jézust megfosztják ruháitól) A kápolnától a Hideglelős keresztnek nevezett feszületig 1,3 km a távolság és 70 méter a szintkülönbség. A kápolnát elhagyva továbbra is kövessük a Kápolna utca vonalát, mely előbb DNy felé halad, majd lassan Ny felé fordul, aztán kettéágazik. Bal oldali ága a Berek felé megy tovább, mely a Szurdikhoz hasonló, de kisebb méretű vízmosás, a jobb oldali ága pedig a Vaskapu utca felé fordul. A Vaskapu utca lényegében egy völgyben futó löszmélyút melyet az időszakos csapadékvizek lösztől szennyes áradata hozott létre évszázadok alatt. A 4-6 méteres partfalakat sűrűn benőtte az ördögcérna, a fák árnyékában nyáron kellemes sétálgatni. A függőleges löszfalakba jobbról-balról pincéket ástak a szőlősgazdák, azonban a fenti birtokosok és a lenti pincetulajdonosok személye nem okvetlenül azonos. Korábban ezek a pincék téglaboltozat nélkül készültek, hiszen a lösz por finomságú szemcséinek mészburkolata igen nagy szilárdságot biztosítva képes megtartani azok mennyezetét. Újabban azonban divatba jött a pincéket téglaboltozattal ellátni. Ennek egyrészt az az oka, hogy tehetősebb tulajdonosok birtokába kerültek, akik megengedhetik a drágább építkezést, másrészt az uniós szabványok bizonyos higiéniai előírásokat is tartalmaznak a borútba szerveződött gazdák számára. Ez azzal jár, hogy előteret építenek a pincebejárat elé. Többen vizes blokkal, fogadó térrel is ellátják pincéiket, ahova természetesen a villany is be van vezetve. Az őslakók kihalásával és elköltözésével legtöbb pince bevándorlók vagy az egykori tulajdonosok mára már nem itt lakó leszármazottainak tulajdonába került, akik többnyire nem természet közelben élnek, így nem ismerik eléggé a lösz természetrajzát és ebből bizony gyakran tájba nem illő dolgok születnek. Itt is ez történt. Ennek ellenére a régi deszkaajtós pincetorkok ugyanolyan hívogatók, csodálni valók, megőrzendők a maguk természetes mivoltában. Egy bizonyos stílus alakult itt ki, mely egyre inkább a fényűzés felé fordult (díszkivilágítás, stb.) Újabban már nem is ássák a pincét, hanem gépi erővel elhordják fölüle a földet, aztán elkészítik a tégla boltozatot, majd visszahordják föléje a földet. Néhányan a löszös partfalakat mészkőburkolattal vonják be, parkolókat, kitérőket mélyítenek a löszfalba, teljesen tönkretéve az utca eredeti képét és hangulatát. El kell azonban ismerni, hogy kezd kialakulni itt egy sajátos, egységes mesterséges környezetet sugárzó arculat. Itt-ott azonban éles kontrasztként megmaradt az ősi, a régi is, ami legalább annyira lehet szép, mert természetes. Felfelé ballagva érjük el a Szél Fiai Fogadó bejáratát. Vele szemben a fogadó parkolójánál hatalmas faprés nyújtózkodik. Feljebb, a Szél Fiai Fogadó fölötti részen egy szépen kialakított nádas ház és egy nádfedeles, patics falú kisebb épület is fennmaradt. Innentől kezdve a partfalak fokozatosan lealacsonyodnak és a pincék is elmaradoznak. Hamarosan egy útelágazásba érünk. Itt forduljunk balra a Lila-hegyi utcába. Az utca elejének bal felén tornácos nádas házak mellett haladunk el. Van, amelyik újonnan épült, egy másik már meglevő épület átalakításával vált ilyenné. Igaz, hogy a tájba jobban illenek, mint a jobb oldalon ágaskodó mediterrán jellegű villa, viszont inkább az alföldre jellemző népi építészeti vonásokat tükrözik.

A fokozatosan emelkedő kaptató végén az erdő szélén elérjük a falu határát. Itt fönn a győrújbaráti határszélen 250 méter magasságban, a Lila-hegy lábánál áll a X. stáció feszülete, a Hideglelős kereszt. Megáldására 2010. május 30-án égdörgéssel, záporesővel kísért kellemetlen időben került sor. Ennek ellenére szép számmal vettek részt a hívek a kápolnától idáig kapaszkodó zarándoklaton. Az eredetileg itt álló pléh-Krisztus anyagát teljesen ki kellett cserélni, mert elég rossz állapotba került. Állításának évét nem ismerjük, bár az oldalán egy 1967-es dátum volt olvasható, amely akár a kereszt felújításának idejét is jelentheti. A „hideglelős” jelzőt vélhetőleg azért kapta, mert ezt is, mint az ország többi ilyen nevű keresztjét hideglelős (lázas) betegek keresték fel gyógyulás reményében.

Gyötrött tested felemelik,
bitófára fölszegezik,
A szentkereszt kedves nékem,
Jézus trónja, menedékem
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
A Hideglelős kereszttől a XI. stációt jelképező Ács-keresztig 1700 méter a távolság. Induljunk el a Győrújbarátot Nyúltól elválasztó Fehérkereszt utcán, melynek csak bal oldalán, a Győrújbarát felőli részen vannak házak, nem egy közülük nagyon régi és rossz állapotú már. Jobbra szép kilátás nyílik Pannonhalma irányába és Nyúlhegy belseje felé. Kb. 300 méter megtétele után útelágazásba érünk, itt a jobb oldali utat válasszuk, mely erősen lejtve tart a Vaskapu utca felé. Újabb 250 métert ereszkedve a szőlők között balra keskeny kocsiutat találhatunk, mely a Zsidó-dombra vezet. Menjünk fel ezen majd a Zsidó-domb gerincét elérve forduljunk balra. Pár lépésre innen a Gerha-tető kilátópontjához hasonló irány- és távolságmutatót találunk. Az előhegy (Bent) gerince fölött átlátva nagyon szép kilátás nyílik innen Pannonhalma irányába. Kicsit tovább haladva elérjük a Zsidó-domb legmagasabb pontját (243 m), itt forduljunk jobbra és ereszkedjünk le azon a beton talpfákkal megerősített Fülemüle utcán, amely hétvégi nyaralóktól kísérve meredeken lejt a Madarász utca vége felé. Leérve jobbra kiépített pihenőhely vár bennünket padokkal, asztalokkal. Bár nem esik utunkba, de ha van időnk, kis kitérővel a Madarász utcában is sok érdekes látnivalót kereshetünk fel. Mindjárt a pihenőhely közelében jobbra van a Horgány-ház, amely talán a község legszebb, jó állapotban levő régi nádas háza. Hátsó falából búbos kemence domborodik elő. Kicsit lejjebb haladva balra az ördögcérnákkal beborított partfalból ablak néz le ránk, mely tulajdonképpen egy régi partlakás belsejét rejti. A községben ez az utolsó. Belül fehérre meszelt járatait még a XX. század derekán is lakták szegény sorsú emberek. Ez az utca is löszmélyút jellegű, így itt is pincék sora vezet bennünket. Távolabb az utca jobb oldalán partba vájt kemencéket láthatunk.

Térjünk azonban vissza a Madarász utca végén levő pihenőhelyhez. Innen mehetünk ugyanis tovább az Ács-kereszt felé. A Madarász utca keskeny aszfaltcsíkja az utca végén jobbra fordul és tovább kanyarodva kisebb emelkedővel felvisz bennünket a Bent nevű elődomb tetejére, ahonnan jó kilátás nyílik Győr irányába és kelet felé. Itt, köszönhetően a csodás kilátásnak egész utcányi hétvégi ház, pompás nyaraló sorakozik. Ne a Panoráma utca vonalát kövessük azonban, hanem a kanyarulatból balra levezető erősen lejtős földúton haladjunk tovább. Nemsokára jobbra növényekkel magasan benőtt vízmosás szélére érünk. Itt az útirányt jelző nyilat követve partfalba vájt lépcsősort találunk. Ereszkedjünk le ezen a Bednár-horgasnak nevezett vízmosás aljába. Utunkon termetes homokkősziklák mellett haladunk el. (Ez az útszakasz esős időben járhatatlan!) Lenn, a vízmosás alján kitaposott ösvény vezet bennünket a Napóleoni rabok emléktáblájáig. Löszbe és homokkőfalba nyíló pinceszájak szomszédságában találjuk az emlékhelyet, melynek márvány emléktáblája arra emlékeztet bennünket, hogy 1809-ben, Napóleon kismegyeri csatája után, itt a nyúli pincékben tartották fogva a franciák azokat a grazi katonákat (112-en voltak), akiket a kismegyeri majorság elleni támadás során foglyul ejtettek. A biztos haláltól csak egy bátor helybeli nő mentette meg őket, aki helyismeretét felhasználva kiszökött az őrizetből, értesítette a magyar hadvezetést, ők aztán sikeres diplomáciával közbelépve még éppen időben meghiúsították a kivégzést. Végül egy évnyi franciaországi hadifogság után jutottak haza e katonák Grazba.

Kis kitérővel az emléktáblától felfelé vezető úton a Vincellér soron is tehetünk látogatást. Ha viszont tovább követjük a lejtős löszmélyutat, hamarosan elérhetjük a Rákóczi-telep szélső utcasorát, a Határ utcát. Ennek végén kisebb földhalom tetején, szigetszerű helyzetben, utak által közrevéve áll az Ács-kereszt. Fölé hajolva gesztenyefa védelmezi. Ezt a feszületet 1926-ben állíttatta Ács András és neje, Farkas Etelka. Felújítására 2009 tavaszán került sor. Ezzel utunk 11. keresztjéhez, vagyis XI. stációhoz érkeztünk. (Jézust keresztre szegezik)

A keresztfán elvéreztél,
élted adtad mi üdvünkért,
Ha megmosdom e szent vérben,
megbocsátva minden vétkem.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Az Ács-kereszt mintegy 1100 méterre van a XII. stációnak helyet adó Kisnyúli kereszttől. Induljunk el a Táncsics Mihály utcán Écs felé DNy-i irányba. Alig teszünk meg 200 métert, a Kiskulacs Vendéglővel csaknem szemben nyíló utcán, a Tagúton kanyarodjunk balra. A Rákóczi-telep mellett elhaladva mintegy 700 métert kell megtennünk, hogy Kisnyúl területén, az Arany János utcát elérjük. Itt forduljunk jobbra és ismét DNy-irányba gyalogolva negyed km-el távolabb, az út baloldalán felfedezhetjük a Kisnyúli keresztet. Eredetijét 1868-ban állíttatták az akkor még külön falunak számító Kisnyúl lakói. Az akkor 141 éves kereszt helyébe 2009. október 8-án a régivel formailag teljesen megegyező keresztet készíttetett az Egyházközség.

Szent Szűz szívén pihen tested,
könnyeivel ő mosdat meg.
Könyörögjél, Anyám értem,
veled legyek egykor égben.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Folytassuk utunkat tovább az Arany János utcában a templom irányába. Nemsokára egy játszótérhez érünk, ahova mind jobbról, mind balról 2-2 utca torkollik. Itt forduljunk balra, de ne menjünk be a Park utcába, hanem a szélesebb Béke utcát választva haladjunk tovább, amely alig 150 m hosszú. Így gyorsan elérjük a Kossuth Lajos utcát, amelyen a 82-es főút forgalma zajlik. Itt, a Béke utca-Kossuth Lajos utca torkolatának a templom felőli oldalán, áll a XIII. stációnak helyet adó az ún. Rajos-kereszt, melyet 1901-ben állíttatott Rajos Mihályné, Ábrahám Erzsébet. A községnek ez a része, a templomtól idáig, már Káptalannyúl. Egykor itt végződött a falu, így került e kereszt a kisnyúli falu végére. Először 1930-ban, majd 2009-ben került sor e kereszt felújítására. Végül 2021. év decemberében teljesen újra cserélte az Egyházközség ezt a feszületet is. Megáldása 2022-ben fog megtörténni. (A képeken még a régi kereszt látható.)

Tested sírban, hol nincs élet,
de harmadnap újraéled.
A haláltól sose féljek,
Kitárul az örök élet.
Vezess, Uram, vezess engem,
Veled éljek földön s mennyben.
Az utolsó, XIV. stációt (Jézust sírba teszik) képviselő Temetői keresztünkhöz igyekezve induljunk el a Kossuth Lajos utca Győr felé menő szakaszának bal oldali járdáján. Mintegy fél km-t kell megtennünk, hogy a temető bejáratát elérjük. A falu végénél 5 ágú körforgalomhoz érkezünk. Itt forduljunk balra a temető parkolója irányába, ahonnan egy újonnan kialakított bejáraton át léphetünk a sírkertbe. A nyúli temetőben nyugszik Dr. Csendes Béla költő (1921-1996), aki Nyúlon született, ígéretes irodalmi pályáját a Rákosi-korszak törte ketté. A latinos műveltségű, széles látókörű költő a recski munkatábor borzalmait is végigszenvedte. Politikai és vallási nézetei miatt üldözték, később mellőzték, így elfeledve méltatlanul háttérbe szorult. A rendszerváltás utáni években megjelent idős kori köteteivel a számára egyre idegenebbé váló környezetben már nem volt képes a tehetségéhez méltó helyet kiharcolni magának a hazai irodalmi életben. Utolsó éveit a világtól elvonultan, magányos remeteként töltötte a nyúlhegyi Felső-Egesében levő szülőházában, a szívének oly kedves szőlőbirtokán.

A Temetői nagykereszt a ravatalozó közelében áll. 2011-ben készült el, felszentelésére mindenszentekkor került sor. A korábban itt állt feszületet felirata szerint 1879-ben állíttatták Kalmer Mihály egykori nyúli plébános örökösei. Annak ellenére, hogy 1998-ban felújították, hamar elég rossz állapotba került, ezért az egyházközség teljes megújítása mellett döntött. Az égre néző Mária alakja mellett a feszület bal oldalán márványból faragott nyitott könyvben olvashatjuk a nyúli plébánosok nevét és azon papokét, akik Nyúlon születtek. E kereszt a nyúli keresztút utolsó, XIV. stációja (Jézust sírba teszik), mely a feltámadás reményébe vetett hitünket kifejezve nem véletlenül került a temetőbe.