Belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása Nyúl községben

Pályázati azonosító: TOP-2.1.3-16-GM1-2019-00015

Megnevezés: Belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása Nyúl községben
Projekt fizikai megvalósítása: 2023.11.31.
Támogatás összege: 148 329 839 Ft
Támogatás intenzitása: 100%
Konzorciumi partner: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat
Támogató szerv: Nemzetgazdasági Minisztérium TOP Programok Irányító Hatósága

Nyúl község Győr-Moson-Sopron megye és a Nyugat-Dunántúli Régió második legnagyobb falusi települése 4500 fős lakosságával. A megyeszékhely Győr és a világörökség Pannonhalma szomszédságában helyezkedik el a Győr-Veszprém főútvonal mentén és az M1 autópálya szomszédságában.

Önkormányzatunk korábban több támogatást nyert a vízrendezési konstrukció korábbi felhívására, melynek célja volt Nyúl község területén a síkvidéki belvíz elvezetés megoldása, valamint a hegyi rész vízmosásaiban összegyűlt csapadékvíz szabályozott elvezetése. A települést földrajzi szempontból a Sokoró-dombság, valamint a vízfolyások szempontjából a Nagy-Pándzsa határozza meg. Nyúl Községben található a Sárkánylyuk-vízmosásrendszer, ami Közép-Európa egyik legnagyobb természetes vízmosása.

A településen problémát jelent a domborzati viszonyok miatt a vonalas erózió, és a síkvidéki részeken a magas talajvízszint. A vidék a felszín alatti vizek állapota szempontjából az érzékeny területek besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint fokozottan érzékeny területnek minősül. A települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települést közepesen veszélyeztetett területnek minősíti. Nagyobb esőzések esetén jelentős káresemények fordultak elő a településen, az elmúlt évtized során számos alkalommal nyújtott be az önkormányzat vis major kérelmet és kapott támogatást a vízkárok enyhítésére.

A legfőbb veszélyt jelentő tényező a Sokoró-dombság adottságai a szabdalt vízmosásokkal, melyek állandó elöntés veszélyt jelentenek a település síkvidéki részein. A vízmosások számos esetben a hegyi részek megközelítő útjaiként funkcionálnak, de egy-egy komolyabb esőzés után a kimosódás miatt közlekedésre alkalmatlanná válnak. A kimosódással együtt jár a partfalak erodálódása, valamint a termőföld lemosódása, ami hordalékként jelenik meg a település síkvidéki részein. Ezt súlyosbítja a domblábaknál jelentkező rétegvíz, és a Pándzsa ártér magas talajvízszintje, és az ebből adódó, egész évben jelentkező belvízproblémák. A projekt keretében két részre osztanánk a beruházásokat.
Az egyik a Sárkánylyuk-vízmosásrendszer vízmosásokat összekapcsoló fő árka, ami a négy db részvízgyűjtőt kapcsolja bele az ötödik úgynevezett Szurdik-vízmosásba. A Szurdik közép-európai szinten is az egyik legnagyobb természetes vízmosás, melynek hossza meghaladja a 600 m-t, szélessége eléri az 50 m-t, valamint legmagasabb partfalai a 30 m-t. A vízmosásban az 1930-as, majd az 1950-es években vízmosás kötési munkák keretében két alkalommal is terméskő gátrendszer került kiépítésre a gátudvarok folyamatos feltöltődése miatt. A projekt helyszínéül szolgáló Kápolna utcai árok gyűjti össze a magasabban fekvő négy másik vízmosás csapadékvizeit és ezeket viszi a Szurdikba. A nagyméretű árok még az 1960-as években terméskőből épült, melynek fala a fagyok és a kimosódás hatására meggyengült, több helyen kipörögtek belőle a terméskövek és a befogadói pontoknál megrogyott az árokfal. További problémát jelent az árok folyamatos feltöltődése a hordalék miatt, ami folyamatos karbantartást igényel. Ezt nehezíti, hogy az árok a település hegyi részének főútját képező lakóutcában húzódik, ahol az út mindkét oldalán lakóházak helyezkednek el. Az árok feltöltődése és megrongálódása emiatt veszélyezteti mind a lakóingatlanok, mind az út mind a közlekedés biztonságát. A korábbi vízrendezési pályázat I. ütemében az árok felső 200 m hosszú szakaszán 1 m átmérőjű betongyűrűk lehelyezését terveztük, amellyel zárt rendszerben koncentráltan tudnánk elvezetni a csapadékvizet iszapfogó aknák beépítésével, ami így meggátolná az árok falának további rogyását, valamint a feliszapolódást. Jelen projektben ezt a konstrukciót kívánnánk megvalósítani az árok többi szakaszán. A projekt másik részterülete a Gerha és Incső utcai árok folytatásának rekonstrukciója. A Gerha szintén vízgyűjtő funkcióval rendelkező löszmélyút, ami nagy mennyiségű csapadékot és hordalékot szállít az Incső utcai szintén terméskővel kirakott agyméretű levezető árokba. Az árok egészen a 82-es számú főútig került kiburkolásra, majd onnan földmederben folytatódik a Győrt-Veszprémmel összekötő vasúti vonalig. A főútvonal, valamint a vasút közötti árokszakasz folyamatosan feltöltődik hordalékkal, illetve a karbantartás során lekaszált növényzet tovább tölti a levezető szakaszt. Ennek eredményeként folyamatos a visszaduzzadás a burkolt árokba, ami egy egész településrész elöntését veszélyezteti. A vasúttal párhuzamosan fut a Malomsoki árok, ami a keletkezett vizeket a Nagy- Pándzsába tereli, melynek befogadója Győrben a Marcal-folyó. Az árokszakaszhoz tartozik még a vasúti pályatest alatt átvezető és onnan tovább futó árokrész, amely feltöltődés esetén magának a pályatestnek az állapotát is veszélyeztetné. Az árokszakasz kitisztítása tovább segítené megoldani a település síkvidéki részein összegyűlt bel - és csapadékvíz irányított elvezetését.