Pándzsa-balpart Sokoróaljai településeinek vízrendezési koncepciója

NYDOP-4.1.1/B-11-2011-0031

287 959 878 Ft

A Sokorói-dombság három települése, Ravazd, Écs és Nyúl községek önkormányzatának képviselőtestületei Konzorcium létrehozását határozták el közös belterületi vízrendezési gondjaik megoldása érdekében.

A közös szándék megvalósításának a napjainkban befejeződő országosan kiemelt projekt, az NYDOP-2007/4.2.1.A pályázati kiírás alapján megvalósuló, NYDRFT 2007.592. azonosító számú „Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja” ad aktualitást, melynek legfőbb célja, illetve közvetlen célcsoportja a vízgyűjtő rendkívül vízkárveszélyes településeinek belterületi vízrendezését elősegíteni a fő befogadó Nagy-Pándzsa vízfolyás rendezésével.

A három település a vízfolyás balparti vízgyűjtőjén azonos természeti adottságokkal rendelkezik: mindhárom település a 82.sz. közút mentén úgy helyezkedik el, hogy a D-DNY irányból övező erózióra rendkívül hajlamos dombokról a nagy intenzitású csapadék rázúdul a belterület síkvidéki részeire jelentős hordalékot hozva, mely esetenként magát a közutat is iszappal árassza el. A síkvidéki mederhálózat – így maga a fő befogadó Nagy Pándzsa vízfolyás is – fentiekből adódóan feliszapolódásra hajlamos, így a fenntartási tevékenység is meghaladja az átlagos kisalföldi adottságokkal rendelkező települések ilyen irányú tevékenységét. A település centrumok síkvidéken – részben a Pándzsa völgyében – helyezkednek el, ezek jó része a magas talajvíztől szenved, mely problémát a hegylábaknál rétegvíz, mélyebb részeken a Pándzsa árvizei súlyosbítanak. Ezek az árvizek a feliszapolódás hatására egyre magasabb árvízszinttel vonultak le a múltban, s ezen a helyzeten változtatott a fő befogadó ez évben befejeződő rendezése, mely előfeltétele a sikeres települési vízrendezésnek.

A Sokorói-dombság a fentiekben említett törvényi hivatkozásnak megfelelően kétféle szemszögből is veszélyeztetett terület. Egyrészt a hegyvidéki részről lezúduló vizek miatt állandó az elöntés és kimosódás veszélye és az ezzel együtt járó talajerózió. Másrészről az érintett települések jelentős része a dombság lábánál lévő síkvidéki részen terül el. A síkvidéki rész alacsony tengerszint feletti magassága miatt (melyből ered a Kisalföld elnevezés is), magas a talajvíz szintje, ami egy-egy esőzés során állandó belvízproblémákat jelent.

A három pályázó település célja egy teljes körű megoldási javaslat felvázolása. A probléma három összetevő komplett megoldását igényli. Ebből az egyik a dombvidéki vizek elvezetésének megoldása a vízmosások rendbetétele által, a másik a síkvidéki árokrendszer kiépítése és karbantartása, a harmadik pedig a keletkezett és összegyűjtött vizek befogadóba történő irányítása a rávezető szakaszok kitisztítása által. Amennyiben nem teljes körű megoldásban gondolkozunk és részmegoldásokat hajtunk végre, akkor egyik probléma sem oldódik meg. A fennálló jelenség tehát komplett megoldást kíván és a három település konzorciuma a terveket is ennek szellemében dolgozta ki. A jelenlegi tervek már egy nagyon fontos részt képviselnek a legjobban veszélyeztetett településrészek problémáinak megoldása felé.

A tervezett projekt végrehajtása több évtizedre biztosítani tudná a településeken a csapadékvíz és a belvíz elvezetését, természetesen ez igényli a megépített árokrendszer és vízterelő művek karbantartását, de ez az összeg jelentősen kisebb annál, mint amennyit egy-egy nagyobb természeti csapás kárainak elhárításakor a visszaállításra és kárelhárításra kell költenünk. Mindhárom település az elmúlt 10 év során számos alkalommal részesült vis major támogatásban, mellyel csak kárelhárító munkát tudott végezni, de a vízrendezés fejlesztését nem. A kárenyhítésre kapott támogatás megközelíti a három települése a 40 000 000,-Ft-ot, melyből számos fejlesztés megvalósítható lett volna.

Az elmúlt 10 év során mindegyik település hajtott végre vízrendezésre vonatkozó beruházásokat. Ezeket nagyrészt a kárelhárítási kényszer hozta, valamint megjelentek fejlesztési lépések a tudatos probléma megoldása is.

A legjelentősebb fejlesztést Nyúl község hajtotta végre 2011-ben, mely a regionális operatív programból komoly jelentőségű vízmosás és partfalvédelmi munkálatokat hajtott végre. A „Sárkánylyuk-vízmosásrendszer vízrendezése” című NYDROP-pályázat keretében a község mintegy 150 000 000,-Ft-os beruházásból stabilizált két jelentős dombvidéki vízmosást, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb természetes szurdokában, a Sárkánylyuk-vízmosásban támfalépítéssel megakadályozta a meredek partfal további erodálódását.

Ravazd községben jelentősebb fejlesztés 2006-ban történt, a hegyről lezúduló vizek elvezetésére, mely egy nagyobb esőzés során nagymennyiségű hordalékkal öntötte el a település síkvidéki részeit, illetve a 82-es sz. főutat. A 2010-es nyári esőzések alkalmával nagyfokú közlekedési balesetveszélyes szituációkat okozott a dombról a főútra özönlő hordalékmennyiség, mely megmutatta a probléma megoldatlanságát.  A 2006-os fejlesztés során több levezető árok medre kiburkolásra került, de az így elkészült árokrendszer sem képes a keletkező mennyiségű víz elvezetésére.

Écs községben az elmúlt évek során komolyabb vízrendezési projektek nem készültek, viszont történt több célirányos beavatkozás a fő vízlevezető csatornák tisztításával és mederkotrásával, mely több helyen megoldotta a csapadékvíz elvezetését a befogadó Pándzsa vízfolyás felé.

A térség kiemelkedő vízrendezési projektjét jelentette 2009-ben és 2010-ben a „Nagy-Pándzsa vízgyűjtő területének rekonstrukciója” című regionális nagyprojekt, ami első lépésként hosszú távú megoldást jelenthet az egész térség vízrendezési kiírásaira. A projekt keretében kitisztításra került a Nagy-Pándzsa medre, valamint űrszelvényének mérete is növelésre került Ravazdtól egészen a befogadó Marcal folyóig. Ravazdon a Pándzsa medre a vízelvezetés biztosítása miatt mintegy 1 km-es szakaszon kikövezésre került és ki lett tisztítva a torkolati szakasz.

A Nagy-Pándzsa projekttel a fejlesztési szükségletek egyik pillérje megoldódott, a befogadó rész alkalmas a keletkező vizek elvezetésére. A települések hegyi illetve síkvidéki részén fennálló problémák viszont az önkormányzatokra hárulnak.

A projekt eredményeként biztosítani tudjuk mintegy 600 ha-i terület vízkár veszélyeztetettségének a kezelését, ami mintegy 1500 lakóingatlant és közel 5000 lakost jelent. Kiépítésre kerülnek szilárd burkolatú árokrendszerek, valamint útteknő burkolattal ellátott vízmosások. A beruházás részeként szintre kerülnek a kapubejárók alatti átereszek és kitisztításra kerülnek a külterületi levezető szakaszok.

Nyúl község két érintett vízgyűjtőjéből a 3.1. Malomsori részvízgyűjtő tervezett munkálataiból a vizsgált időszakban a 3.11. Kossuth L. utca Malomsori legelőérbe gravitáló ÉK-i földmedrű meglevő árkának fenntartási jellegű kotrása és iszapolása elvárható a 30 éves vizsgált időtávban. Ugyanakkor a Jókai utca torkolata feletti, szakaszonként kiépítetlen meder rendezése már jelentős beruházást igényelne, melyre nincs esély.

Az útárkok rendezésének előfeltétele a Győri Vízitársulat kezelésébe lévő Malomsori legelőér rendezése is, mely a társulattól a vizsgált időszakban elvárható annál is inkább, mivel a Nagy Pándzsa rehabilitációs projekt – közvetve – ennek a rendezésnek a hatékonyságát is pozitívan befolyásolja.

A Malomsori legelőér rendezése várhatóan a Vasútsor helyzetén is javítani fog. Sárkánylyuk vízgyűjtő

A Közép-Európában egyedülálló nagyságrendű kiépített vízmosás menti 3.2.2. Szurdik út vízterelő burkolattal történő ellátása, és a meredek vízmosás felőli szakadó part stabilizálása olyan nagyságrendű – ugyanakkor elengedhetetlen sürgősségű – feladat, mely az önkormányzat anyagi lehetőségeit messze meghaladja.

A 3.21. Vaskapu utcai útteknő megrongálódott burkolatának helyreállítása kiegyenlítő többlet burkolattal tovább szűkítené az elégtelen vízelvezető szelvényt, ezért fenntartási jellegű beavatkozás itt sem várható el az önkormányzattól.

Letölthető dokumentumok

•  Megvalósíthatósági tanulmány (doc - 1.64 MByte)