Nyúl község bemutatkozása

Nyúl 4400 lakosával Győr-Moson-Sopron megye 2. legnépesebb községe. A Győri járásában Győr és Pannonhalma város között fekszik a 82-es főútvonal mellett, de közúton Győrújbarát felől, vasúton pedig Győr és Veszprém irányából is megközelíthető.

Településünk a bronzkor óta lakott hely, legkorábbi írásos említéseivel (NULU, NUUL) már első királyaink idejében (1037 és 1086) találkozhatunk. A középkorban a területén fekvő 3 síksági és 2 hegyközség az átvonuló és hódító seregektől sokat szenvedett. Lakosságuk főleg az egyházi kézben levő szőlőterületek műveléséből, valamint gyümölcs- és gabonatermesztésből élt. Összeolvadásuk 1885 és 1940 között ment végbe. A 25 km2-en elterülő község észak felé a Kisalföld lapályára tekint, DNY-on pedig a nálunk legmagasabb pontját (317m.) elérő Sokorói-halomvidék 3 párhuzamos dombsorára támaszkodik. A dombhátak (pl. a kilátóval megemelt 313 m-es Lila) remek körpanorámát kínálnak. Az erdőhatár alatti dombokon ezer éves szőlőkultúra díszlik. A nádfedeles, döngölt falú, száz évnél idősebb házak bár nagyon megfogyatkozva, de máig fellelhetők a községben.

A löszmélyutak falában hangulatos pincék sorakoznak. A meredek löszfalakban több helyen színpompás tollazatú gyurgyalagok tanyáznak. A község féltett növényszépsége a leánykökörcsin, a domboldalakon pedig helyenként védett kosborok és más növényritkaságok díszlenek. A hegyi rész igazi látványosságai a gátakkal megzabolázott hatalmas vízmosások. Ezek közül is a legnagyobb, a 630 méter hosszú és helyenként 20-30 méter mély „Szurdik",mely több mint 150 év óta formálódik és egy dombgerinc átvágásának következményeként jött létre.

A 98%-ban magyar lakosság zöme (55%-a) ugyan a szolgáltatásokból él, és sokan dolgoznak a közeli Győr ipari üzemeiben is (45%), de mégsem csupán a népesség 5%-a él mezőgazdaságból, hiszen fő foglalkozásától függetlenül a legtöbb családnak van kisebb nagyobb földterülete, kertje vagy szőlője a hegyben.  A munkavállalók 77%-a naponta ingázó, bejáró dolgozó, de jelentős a helyi vállalkozók száma is.

A község infrastrukturális ellátottsága csaknem teljes körű. Az egészségügyi ellátást 2 háziorvos, üzemorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnői szolgálat, állatorvos és a gyógyszertár teszi teljessé. Új bölcsőde és óvoda, felújított iskola várja a gyermekeket, a kultúrélet rendezvényeinek a faluház és az iskola ad otthont, az internet-elérést kábel TV-hálózat is segíti. Postahivatal, takarékszövetkezet, több kisebb-nagyobb bolt áll a lakosság rendelkezésére. A közbiztonság megteremtésén a rendőrség és a helyi polgárőrség fáradozik. A növekvő idegenforgalom étkezési, szállás és szórakozási igényeit különböző szintű vendégházak, fogadók, csárdák és a borúttá szerveződött pincetulajdonosok biztosítják. A község civil szervezeteinek a közösségi ház ad otthont.

Bár a községet az országos zöld és a piros turistajelzés is érinti, főbb idegenforgalmi értékeinek megismerését leginkább mégis a település saját túraútvonalai biztosítják. A 11 km-es Kökörcsin-körút a Fellner Jakab típusterve nyomán készített és Dorfmeister István freskóival díszített barokk templom (1774-78) mellől indul és a Mária-szobor(1686) érintésével a Szurdikon át vezet fel a hegybe, ahol a Szent Donát-kápolnán (1710) kívül felkeresi a legszebb kilátópontokat és a Nyúlra annyira jellemző löszmélyutak pincesorait is, de a néprajzi értékek (régi nádas- és présházak, egykori partlakások, kemencék), sőt a helyi történelmi és irodalmi emlékek sem maradnak ki. A körutat madarakról elnevezett leágazások bontják szakaszokra.

A 13 km-es Nyúli Keresztút, mely a község területén levő 14 nemrég felújított út menti feszületet kapcsolja 14 stációs keresztúttá, főleg a vallási turizmus céljait szolgálja. Teszi mindezt úgy, hogy közben nem mond le a tájban rejlő előbb felsorolt turisztikai látnivalókról sem, bár útvonala 90%-ban eltér a Kökörcsin-körútétól. Ha kell, több részletben is végigjárható, a buszközlekedéshez jól illeszthető. Pihenőhelyei jól kiépítettek.

Szűcs Mihály