A Széchenyi István Egyetem és a régióban élők összefogásának nagyon szép példája valósult meg az elmúlt másfél évben az Épülettervezési Tanszék és Nyúl Község Önkormányzata közötti együttműködéssel. A hallgatók úgy segíthették terveikkel a Győr melletti hangulatos falu településfejlesztését, hogy oktatóik bizalmát élvezve közben önmaguk is tanulhattak egymástól, és a nyúliaktól egyaránt. Alkotásaik egy része pedig meg is valósulhat a következő évtizedekben.
Az ötlet egyrészről a település polgármesterétől Schmiedt Henriktől, valamint a falu főépítészétől, Kuntner Ferenctől származik, aki korábban, még Kőszeg polgármestereként együtt dolgozott egy hasonló, sikeresen zárult projekten a BME hallgatóival. A polgármester szerint arra volt szükségük, hogy fiatalos lendülettel és új szemléletmóddal nyúljanak azokhoz a pontokhoz, településrészekhez, amelyek akár turisztikai, akár sportcélokra hasznosíthatók lennének Nyúlon.
Dr. Czigány Tamás, az Épülettervezési Tanszék vezetője elmondta, hogy egy három féléves tantárgy, a komplex tervezés keretében valósult meg az együttműködés, és 25 hallgató vett részt a közös munkában. Az első félévben egy kisebb, a következő évben pedig összefüggő, nagy feladat várt az építész hallgatókra, ahol a koncepcióalkotástól a belső építészeti részletekig kidolgozták a terveket. Ebben a folyamatban, a diplomaterv előtt már érett hallgatók emelik egy újabb, magasabb szintre a tudásukat.
„Kezdetben diákjainknak egy játszótér tervezésén kellett dolgozniuk, de még egy ilyen kis részletből is meg lehet ismerni egy települést. Találkoztak a helybeliekkel, beszélgettek. Azért volt sikeres ez a program, mert a hallgatók megszerették Nyúlt. Utána dobtuk be őket a mélyvízbe, s azt mondtuk, hogy nézzük meg az egész falut, próbáljuk meg elképzelni, milyennek kellene lennie bő húsz év múlva” – idézi a Nyúl 2040 program felvezetését a tanszékvezető.
Az átfogó munka egy kutatással, környezetvizsgálattal kezdődött, és mindvégig közös gondolkodás jellemezte az együttműködést a hallgatók, a polgármester, a főépítész és az öt oktató között. Jó hangulatú beszélgetésekben osztották meg a kutatási eredményeket, és ezt követően kezdték kidolgozni kisebb csoportokban a terveket. Vagy olyan területekkel foglalkoztak, amiket problémásnak láttak, vagy olyanokkal, amikben potenciált fedeztek fel.
„Teljesen rájuk bíztuk a feladat kibontását, és a hallgatók valóban nagyon jó érzékkel találták meg azokat a területeket, amiket az önkormányzat is fontosnak tart. Ugyan kis csoportban dolgoztak, de egyéni feladatuk is volt. Néha egészen merész elképzelések születtek, a településvezetők mégis hihetetlen nyitottsággal fogadták ezeket. Nagyon pozitívan éltük meg az együttműködést, és mi tanárok is sokat tanultunk belőle” – hangsúlyozza Dr. Czigány Tamás.
„Annyi sok jó ötletet hoztatok a település jövőjével kapcsolatban, hogy már szinte gondban is vagyunk. Ennyi mindent hogyan lehet megvalósítani? Friss szemmel néztétek a falut, és szeretnénk, ha a folytatásban is részt tudnátok venni. Nagyon tetszett, hogy már Nyúl történetéről is csodálatos tanulmányokat készítettetek. Áttanulmányoztátok a kulturális emlékeket, és erre építkeztetek. Kijöttetek a faluba, mindent végignéztetek, kutattatok, így helytörténeti szempontból is értékes az munka, amit elvégeztetek. Magatokba szívtátok közben a település architektúráját, környezetét, miliőjét, ez is segített abban, hogy megtaláljátok Nyúl településfejlesztése szempontjából a legfontosabb pontokat. A készülő rendezési tervbe be is építjük az ötleteiteket” – fordult a hallgatókhoz Kuntner Ferenc főépítész.
Schmiedt Henrik polgármester pedig végül nyolcszázezer forint jutalmat osztott ki a projektben részt vett diákok között, és a tanszéknek is átadott modern multimédiás eszközöket mintegy egymillió-egyszázezer forint értékben.
A hallgatók közül Bacsa László Nyúl faluközpontjában tervezett egy új tengelyt a jelenlegire merőlegesen, sétálóutcával és főtérrel, társasházakkal, üzletekkel, vendéglátóegységekkel. Miszori Dániel csoportjának koncepciója alapvetően az volt, hogy a település mostani központját és a Sokorói-dombságot valamilyen módon összekössék. Ő személyesen a település egyik fontos kereszteződésében egy saroktelekre álmodta meg a „Sokoró-kapuját”, ami fogadhatná az ide érkezőket. Egy régi, rossz állapotú parasztház áll ott jelenleg, aminek felújításával, rekonstrukciójával foglalkozott, illetve olyan új funkciók megvalósításával, mint egy rendezvénypajta és egy turisztikai információs pont, hogy egy új közösségi tér születhessen.
„A másfél év nagyon impulzív volt, teljesen szabad kezet kaptunk a tervezésben, saját ötleteket valósíthattunk meg, mi jelölhettük ki az akciópontokat. Nagyon megbíztak bennünk a tanárok és a településvezetők egyaránt, ez a bizalom segített mindenkit a tervezésben” – összegzi az elmúlt másfél évet Dániel.
„Valóban szabadon tervezhettünk olyan pontokra, amelyek szerintünk a jövőben fejleszthetőek lennének. Én a mostani focipálya mögötti területtel foglalkoztam, ide álmodtam meg egy tavat, sportközpontot, és a tó két partját kötöttem össze egy úgynevezett hídházzal. Kávézó, sporteszköz kölcsönző, a park üzemeltetését kiszolgáló helységek kapnának helyet a hídon” – veszi át a szót Benkő Diána.
Ez a terület lehetne Nyúl „Central Parkja”, mondja bizakodóan a polgármester. Schmiedt Henrik szerint már a játszótér tervezésénél bőven felülmúlta a csapat az elvárásaikat. A település új honlapján külön fejezete lesz a Nyúl 2040 programnak, ahol már a hallgatók terveit is beépítve vizionálni tudják a jövőt. A polgármester régi szívügye a Szurdik rekonstrukciója, erre is kaptak nagyon jó instrukciókat. A Sárkánylyuk vízmosás Közép-Európa egyik legnagyobb természetes vízmosása, ami olyan országos jelentőségű érték, amivel eddig nem igazán tudtak élni. A Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékével megvalósult együttműködés ennek a frekventált, nagy idegenforgalmi vonzerővel bíró településrésznek is új lendületet adhat.
Az Épülettervezési Tanszék huszonöt hallgatója vett részt a Nyúl 2040 projektben.